Sokszor mondják, hogy csak a friss hal jó, a fagyasztott nem. Biztosan így van, de mi a helyzet a tengeri halakkal? Azt nem tudjuk a kifogás után azonnal elkészíteni. Tehát legalább ugyanolyan sokszor mondják azt is, hogy abból mégiscsak a fagyasztott a jobb, hiszen azt azonnal a fagyasztóba teszik, míg a frissnek nevezett néha több napig, de legalábbis sok óráig utazik, még ha jég között is.

Nem vagyok szakértő, nem vállalkozom a kérdés eldöntésére, de szívesen vásárolok mélyhűtött tengeri halat, és mivel még igazán frissen kifogottat nem volt szerencsém enni, nekem megfelel.

Így legalább ki tudtam használni a nemrégiben volt akciót az egyik nagy boltban, és a szokásos aranyárnál kissé kedvezőbben vettem vadlazac szeleteket. Egy dobozban mindössze két darab filé van, 30 dkg, de úgy gondoltuk, hogy elég lesz egy ebédre. Így is volt.

A kiengedett halfiléket kevés són kívül semmivel nem fűszereztem. Bevonatos serpenyőben gyorsan megsütöttem, éppen csak annyi olajon, hogy ne legyen száraz az edény. (Ezért merem akár grillezésnek is nevezni.)

Előbb megcsináltam a köretet, ami gombás rizs volt, hogy a halat, amint elkészül, a tányérra tudjam tenni.

A forró halra egy-két darabka fűszeres vajat tettem, a vaj elolvadt, a fűszerek zamata jól kiegészítette a hal amúgy is jó ízét. (Nagyon siettem a fotózással, hogy ne hűljön ki a hal, így a vajat még felolvadás előtt sikerült „elkapni”.)

A fűszervajat is a fagyasztóból vettem elő, de szobahőmérsékletűen került a halra.