Ez pedig egy jó öreg klasszikus a melegszendvicsek sorában – szerintem. A kivájt zsemlébe bepakolt valamilyen töltelékkel szinte nem lehet szégyent vallani. Lehet sós és édes is, nagyon közkedvelt az édes túróval töltött zsemle, amikor a tölteléket hasonlóan készítjük, mint a palacsintához, vagyis a túrót cukorral, tojással, citromhéjjal keverjük el, aztán a zsemlékbe töltve sütőben megsütjük. Nagyon jó!

Valamikor régen már megírtam egy húskonzerves kencével készült változatot. Ez a mostani még annál is egyszerűbb, de mutatósabb és talán finomabb is.

Szokás szerint a zsemléket kettévágtam – jobb, ha nem egészen frissek, könnyebb bánni velük – és a belsejüket kiszedegettem, hogy kb. egy centis réteg maradt. (A kiszedett részt megszárítva, esetleg pirítva is morzsaként fel lehet használni.) Egy alufóliával bélelt tepsire fektettem.

Négy zsemléhez 15 dkg kicsi gombát cikkekre vágtam. Kb. 5 dkg húsos szalonnát felkockáztam, megpirítottam. Hozzátettem a gombát, addig sütöttem, míg a levét elfőve megpirult. Ezt a keveréket szétosztottam a zsemlékbe. Mindegyikre egy egész tojást ütöttem, és a 200 fokra előmelegített sütőbe tettem, kb. 5 perc alatt, alsó-felső melegítéssel, megsütöttem. Ezalatt a tojások fehérje ráfutott a még kissé lágy sárgájára, hasonló érdekesen, mint amikor serpenyőben sütünk tükörtojást, és közben fedővel letakarjuk. (Nem tudom megmondani, miért, gyerekkoromban csak így szerettem.)

Természetesen friss-forrón a legjobb. Nálunk mégis megmaradt egy darab, azért az is teljesen ehető volt másnap.