Egyáltalán nem nehéz vagy bonyolult ilyet csinálni. Főleg úgy, hogy én már hónapokkal ezelőtt vettem egy csomag mustárport, pontosabban őrölt mustármagot, amikor egy orosz boltban megláttam. (Ha ilyen nincs, akkor lehet darálni mustármagot, például kávédarálóval, borsőrlővel, vagy akár mozsárban is, az sem nagy baj, ha picit darabos marad.)
Azóta már használtam belőle, joghurtos-fűszeres salátaöntetbe kevertem, aztán hússzelet fűszerezéséhez is – persze csak keveset – kevertem a többi fűszer közé. De a mustár készítésére valahogy még nem került sor. Ehhez nagyszerű ösztönző, hogy itt van a tokaji borecet mintákból még éppen a tárkonyos, ami nagyon jól illik a mustárhoz.
El is készítettem, ez nem nagyon nagy mennyiség, de éppen jó egy adagnak.
Egy deci forró vízhez 3 teáskanál cukrot és 1,5 teáskanál sót tettem, felforraltam. Rövid időre félretettem, míg ~60 fokosra hűlt, akkor jól elkevertem 5 dkg mustárporral, majd hozzákevertem 3 teáskanálnyi olívaolajat, fél deci – a pici üvegnyi – tokaji tárkonyos fűszeres borecetet, végül fűszereztem még fehérborssal és őrölt gyömbérrel.
Lehetne még többféle fűszerrel is „turbózni”, de én most éppen arra voltam kíváncsi, hogy mennyire érvényesül a tokaji borecet jellegzetes aromája. Igen, érezhető, nagyon is kellemes.
Az egész mustár talán egy csöppecskét nekem túl csípős lett, nem tudom, talán az orosz mustárpor olyan mustárt eredményez, mint az igazi híres orosz garcsica (горчица). Igaz, még nem hagytam elég ideig állni, pár nap múlva, újabb próba: megkóstolom újra, és meggondolom, hogy talán hígítom még egy kicsit. A régi-régi magyar konyhában a mustár nem vízzel, nem is ecettel készült, hanem igazi musttal; innen is ered a neve. Talán egyszer érdemes lenne azt is kipróbálni.
Egyébként meg miért érdemes házilag csinálni a mustárt? Miután manapság már igen sokfélét lehet venni is, talán csak azért, mert érdekes, meg a saját fűszerezés miatt, meg hogy nem a natúr, fojtós ecetet használjuk. Még az is lehet az oka például, hogy cukorbetegek akár édesítővel is készíthetik. Meg miért ne?
Utolsó kommentek