... blogíró vagyok,
ezen gyakran elcsodálkozok.
Zsibongó kajákkal fejemben
megyek piacra, és nem értem...

Tök hétköznapi ember voltam,
dolgoztam, főztem, mosogattam.
Nem gondoltam én leírásra,
a nyilvános közreadásra.

S jött az ötlet blogokat látván,
Lány, fiú várakozva néz rám.
Hipp-hopp, meg is volt a forma,
csak írni kell, semmi több – mondta.

Leírom hát, és milyen öröm,
hogy olvassák; most megköszönöm.
Főzök hát tovább, és remélem,
örömet okoz neked, nekem.