àlabeck

A sült csülök utáni napon úgy éreztem, hogy valami sokkal könnyebb és más típusú ebédre vágyom „levezetésként”. A rántott halfilé jó ötletnek tűnt, különösen, hogy sütőben sütöttem, kevés olajjal bekenve. Köretként pedig sem krumplit, sem a halhoz nálunk leginkább szokásos rizst nem akartam. Abból kiindulva, hogy valami majonézes, de legalább tejfölös mártás is kötelező a halhoz, ezt alakítottam át egy salátaszerű köretté.

A jó kis gyenge zöld ceruzababot még ősszel tettem a fagyasztóba, most csak elővettem, kevés sós vízben éppen csak addig főztem, amíg egyet forrt. Egy kis fej hagymát csíkokra vágtam, kis olajon megpirítottam. a végén belenyomtam egy gerezd fokhagymát is. Felvágtam apró kockákra egy nagy piros színű paprika egyharmadát.

Egy pohár tejfölt elkevertem egy teáskanál mustárral, fél citrom levével, pici porcukorral, zöldfűszeres sóval és egy kevés balzsamecettel. Ebbe belekevertem a zöldbabot, hagymát, paprikát. És csak azért, mert bontva volt, rászórtam pár darab kapribogyót. Addig pihent, amíg a hal a sütőben megsült.

Konzervekből összeállított gyors hétköznapi ebéd. A paradicsom házilag készült konzerv, a bab nem. Én paradicsomszósznak neveztem el, de kis jóakarattal, vagy nagyzolva, akár csatninak (chutney) is mondhatnám. Mindegy, frissen elkészíteni sem nagy dolog – nyáron. Ilyenkor meg jól jön, hogy csak elő kell venni a spájzból és kinyitni az üveget.

Beletettem egy lábosba, hozzátettem a fűszereket; bazsalikomot, oregánót, kakukkfüvet, rozmaringot. Mivel elég sűrű, egy kevés vízzel hígítottam, hogy a szárított fűszereknek legyen módjuk megpuhulni, ízüket kiadni. Azután a konzerv fehérbabot leöblítettem, belekevertem, összeforraltam.

... és sütőben sült fasírt

Általában jobban szeretek egybefasírtot sütni, kényelmesebb, berakom a sütőbe, aztán nem nagyon kell foglalkozni vele, kevésbé terjed a szaga is a lakásban. De enni meg nagyon szeretem a ... hogy is hívják ezt rendesen, de nem túl hivatalosan? Ha nem egyben, akkor külön? vagy pogácsa, esetleg labda? Vagdalthús-pogácsa?

Hát most úgy csináltam, hogy persze először összegyúrtam a darált húst (most sertés és marha keverve) szokásosan áztatott zsemlével, hagymával, fokhagymával, sóval, fűszerekkel. Megformáztam a kis fasírtokat, finom morzsába forgattam. Serpenyőben kevés olajon gyorsan megsütöttem mindkét oldalukat kb. 1-1 percig, aztán tepsibe raktam, és 200 fokon a sütőben sütöttem készre. 

A pékné biztos nem pontosan így csinálta, neki ott volt a jó kis kemencéje, amibe be tudta tenni, miután a kenyér már elkészült, aztán jó sokáig békén hagyta, végül megpuhult, meg is sült a csülök.

Én – kemence híján – gyorsítom, egyszerűsítem a dolgot azzal, hogy a nyers csülköt először kuktában megfőzöm. Szép nagy, másfél kilós, mégsem túl zsíros darabot sikerült venni. A csont mellett bevágtam, így gyorsabban is fő meg, de a lényeg, hogy jobban átveszi a főzőlébe tett fűszerek ízét. Beleraktam egy jó fél fej fokhagymát, a gerezdeket föl is szeleteltem, hogy még jobban kiadja az ízét, két babérlevelet, 15 szem egész borsot. Szoktam még szegfűborsot is, de kiderült, hogy rendetlen vagyok, mert az kifogyott, és nem pótoltam. Viszont volt gyömbér, gondoltam, egy darabka belőle nem árthat, tehát azt is tettem, valamint pár szem köménymagot. Ezeket mind egy nagy fűszerlabdába pakoltam, hogy a végén ne kelljen halászgatni. Most tanultam valakitől, hogy piros aranyat is tesz bele, tetszett az ötlet, de nekem csak házi változat volt, ezért azt, a sós darált paprikát, vitapricot (pritamint) használtam, egy jó teáskanálnyit. Ezenkívül persze só is kell hozzá. Egy óra főzés után néztem meg, de kellett még kb. negyedóra, amíg elég puhának találtam. Ez az a pillanat, amikor ki lehet venni a csontot belőle.

Közben meghámoztam egy kiló krumplit, kockára vágtam. Majdnem ugyanannyi hagymát is megtisztítottam – mi jó sok hagymával szeretjük –, igyekeztem kicsi darabokat venni, sajnos, akkorát nem kaptam, amit egyben hagyhattam volna (pedig az a legjobb), így ketté-, illetve négybe vágtam.

A krumpli-hagyma keveréket tepsibe terítettem, rámertem a csülök főzőlevéből annyit, ami majdnem ellepte, lefedve tettem a forró sütőbe. Amikor a krumpli megpuhult, szétkotortam, és a tepsi közepére fektettem a csülköt, bőrével fölfelé. A bőrét ekkor már könnyen bevagdaltam, kockásra. Maximális fokozaton addig sütöttem, amíg jól megpirult. Közben háromszor sörrel megkentem a bőrt, így ropogós lesz, de porhanyósabb.

Ehhez feltétlenül savanyúságot is kell enni, ecetes sült paprikát választottunk – ez nem saját készítés, de jó.

Ismét a blogvendégemtől, Julitól kaptam receptet. Én még ezelőtt soha nem hallottam erről, persze utánanéztem, azt találtam, hogy Debrecen környékéről származik. Furtán és Bakonszegen biztosan készítik, valószínű, még a vidék több helyén is ismert. Több hivatkozást is találtam, érdekes, hogy egészséges életmóddal kapcsolatban is említik.

Juli ezt írja róla:
Ez is egy nagyon finom, egyszerű, laktató és elég hizlaló kaja. Nálunk nagyon szeretjük! Ezt a kaját hagyományosan Furtán csinálják, és amikor lovas fogathajtón voltunk, ott ettem először.

A recept:

Tészta: 2 kg főtt, forrón áttört burgonyát kézmelegre hűtünk, 45 deka liszttel, 2 deci étolajjal összegyúrjuk. Alaposan lelisztezett deszkán 3-4 mm vastag téglalappá nyújtjuk. Felénk eső szélére tölteléket széltől szélig egy csíkban kissé púpozottan ráhalmozzuk. A tészta szélét óvatosan ráhajtjuk, majd, mint a piskótát felgöngyöljük, de csak két réteg tésztára.

Az így kapott roládot levágjuk a többi tésztától. Finoman lelapítjuk kétujjnyi vastagra, majd tenyérnyi darabokra – lepényekre – vagdossuk el. Tepsibe öntött olajban megforgatjuk, majd szép sorban elrendezzük rajta. Ezután a maradék tészta szélére ismét tölteléket halmozunk, rágöngyöljük két rétegben a tésztát. Lapítjuk, elvagdossuk, olajba forgatjuk, tepsibe rakjuk.

Ebből a mennyiségből 2-3 tepsi megtelik.

Forró sütőbe csúsztatjuk, sütés közben a tepsi széleiről közepére kell forgatni a tésztát, mert a szélein hamarabb pirul, mint a közepén. Ha túl sok olajat öntöttünk a tepsibe, akkor sütés közben öntsük le róla.

Töltelék: 2 kiló, hideg vízzel egyszer kiöblített, kinyomkodott savanyú káposztát fél liter olajban megpároljuk, kissé pirítjuk.

Még csak annyit,hogy én nem szoktam olajat önteni rá vagy alá, hanem csak ecsettel megkenem a tetejét, de csak kicsit, úgy is megsül, és nem hizlal annyira, meg nem tocsog az olajban.

Megjegyzés (2009. május 27.): Levelet kaptam, amelyből megtudtam, hogy ez a recept Kiss Gyula: A gulyástól a gombótáig című könyvében szerepel, eredeti forrása pedig Juhász Károlyné, Furta.
Köszönöm Kiss Gyulának, hogy felhívta a figyelmemet erre. Kár, hogy előzetes kutakodásomkor kereső segítségével nem sikerült ezt megtalálnom.

Magam sem szeretem, ha forrásmegjelölés nélkül közlik máshol az én receptjeimet. Eszembe jut, hogy nagymamám és édesanyám kézzel leírt süteményreceptjeinek címe mellett mindig ott áll, hogy kitől kapta azt. Pedig azokat jóval kevesebben olvasták.