Mindenki tudja, töltött káposztát nem érdemes kis adagban főzni. Na de hát mit tegyek, ha nagyon szeretem, és alapvetően csak ketten vagyunk? Ne főzzek? Várjam meg, míg összejön a család? Az is egy lehetőség, de már olyan régen nem főztem, hogy nem győztem kivárni – pedig megígértem, hogy lesz akkor is – elhatároztam, hogy megpróbálom, sikerül-e egy kisebb mennyiséget összehozni. Persze úgy, hogy ne (nagyon) menjen az íz rovására.
Akkor eszembe jutott újra a gyakorlatilag soha nem használt fritőzöm, miközben sokat olvasok-hallok a „lassúfőző” edényekről, az elektromos „serpenyőkről” és egyéb csodaedényekről. Hiszen ezt is kipróbáltam én már főzésre, lassúra is, biztos erre is jó lesz.
A recept a régi, a mennyiségeket erősen korlátoztam, de azért került bele csülök is, csak kb. egy egésznek a negyede, kis füstölt is, egy nagyon húsos darabka kolozsvári szalonna formájában. Na meg a nálam megszokott, nem becsomagolt töltelékek.
Ezt a csökkentett adagot is három ebédre ettük, de nem bántam, ennyiszer nagyon szívesen megeszem.
Aztán, más alkalommal, megcsináltam a szokásos nagy fazéknyi adagot is, amikor volt kinek. Abból jutott még csomagolásra, fagyasztóba is.
Utolsó kommentek