HTML

àlabeck

Csak főzök és elmesélem. Közben néha magamról is.

Ha írnál: beckzsu@gmail.com

Címkék

általános (20) avokádó (3) bab (7) befőzés (26) brokkoli (4) büféasztalra (117) cékla (4) csirke (90) csirkecomb (58) csirkemáj (22) csirkemell (124) csirkeszárny (3) cukkini (38) darálthús (56) dió (32) édes (65) egyéb (17) egytálétel (117) főzelékféle (45) fűszer (32) gomba (31) grúz (7) gyors (3) gyümölcsös (48) hajdina (5) hal (39) hidegkaja (53) káposzta (20) karfiol (24) kelbimbó (6) kézimunka (7) kímélős (26) köret (77) krumpli (79) leves (39) low carb (13) mák (5) maradék (39) marhahús (13) mártás (48) menüterv ötlet (3) mesélek (20) olajbogyó (11) orosz (28) padlizsán (43) paprika (4) paradicsom (3) pörkölt (25) pulykacomb (22) pulykamell (17) rágcsa (23) rakott (48) rántott (49) reggeli (10) sajt (8) saláta (84) sertéshús (53) spárga (23) szabad tűzön (13) személyes (119) tészta (43) töltött (19) túró (18) uborka (5) zöldség (162) Címkefelhő

Utolsó kommentek

Sajtos keksz sajt nélkül: fűszeres keksz

2011.10.27. 09:30 BeckZsu

Azzal kezdődött, hogy kaptam egy zacskó olasz fűszerkeveréket. Összetétele: Oregánó, bazsalikom, chili, paradicsom, sárgarépa, hagyma, természetesen szárított-aprított formában, só is van benne, de szerencsére csak kevés (megkóstoltam).

A neve szerint Mozzarella caprese salátához való, recept is van rajta. Szeretem is nagyon a mindenféle paradicsomsalátát, csináltam is ilyet-olyat nemrégiben is. Most – a fűszert meglátva – mégis az első gondolatom az volt, hogy ki kellene próbálni a kedvenc, egyszerű sajtos keksz (az ecetes) ízesítésére. Ahhoz az alap, csak sóval ízesített változaton kívül már többféle zöldfűszert, egyebet is próbáltam, de csípőset még eddig nem. Arról nem is beszélve, hogy milyen régen nem sütöttem már...

Neki is álltam, először kivettem a margarint a hűtőből, hogy kissé megpuhuljon, és amikor elkezdtem összegyúrni, csak akkor jutott eszembe, hogy a tetejére szórható sajt pedig nincs. Illetve van, de a mélyhűtőben. És mire az kienged, talán már el is megy a kedvem a sütéstől. Így aztán szezámmagot – azt gyakran a sajthoz is szoktam – és lenmagot szórtam rá, persze a szokásos, pirospaprikás tejjel történt kenés után.

Most sikeresen alkalmaztam a csak nem nagyon régen tanult módszert: azt, hogy a tésztát a sütőtepsi méretére kiszabott sütőpapíron nyújtottam ki, kentem és szórtam meg. Ezután szétvágtam kis négyzetekre egy nagyobbfajta derelyevágóval, és a papír segítségével emeltem a tepsire. A legtöbb nem „nőtt össze”, amelyik igen, az is csak kicsit, könnyű volt szétpattintani. A sajtos változatnál amikor próbáltam így, kicsit rosszabb volt a helyzet, a „sajtcérnák” jobban összeragasztották a darabkákat, ezért sokszor nem látszott a derelyevágó cakkos mintája. De mindenképpen így sokkal kényelmesebb, gyorsabb, mint a nyújtódeszkán szétvágni, esetleg formával szaggatni, és egyesével rakosgatni a tepsibe.

A szokásos tésztához – 35 dkg liszt, 25 dkg margarin, 5 evőkanál víz, 2 evőkanál almaecet – egy evőkanál fűszerkeveréket és egy teáskanál sót tettem. Így az eredmény csípős, de nem kibírhatatlan lett, figyelembe véve, hogy mi nem szoktunk túl erőset főzni-enni. És jó bőven szórtam rá a kétféle magból, nem igazán sikerült egyenletesen, de ez minket nem zavart. A keksz rekord idő alatt elfogyott, ma vagy holnap sütöm a következő adagot.

Szólj hozzá!

Címkék: fűszer rágcsa büféasztalra

A bejegyzés trackback címe:

https://beck.blog.hu/api/trackback/id/tr603333042

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása