Egyszerűen már nem bírtam tovább, hogy a kekszes fémdobozom jó ideje üresen pihen. És még ráadásul volt egy nagyobb darab sajt is itthon, amit meg kellett menteni a kiszáradástól.
És nemrégiben végre sikerült vennem egy picike kekszkiszúró formát, már alig vártam, hogy használatba vegyem.
Most valami újat akartam, nem azt, amit gyakran sütök. Végül a Hajkova: Édeskönyvben találtam egy megfelelőt, igaz, rájöttem, hogy nem valami pontos a recept, például azt írja: hat kanál tejföl, de nem írja, hogy mekkora kanál.
Én így csináltam:
25 dkg lisztet összegyúrtam 15 dkg margarinnal, 15 dkg reszelt sajttal, három mokkáskanál sóval – de én zöldfűszeres sót használtam, végül 5 teáskanál tejföllel, amit nem egyszerre tettem bele, hanem próbálgattam, hogy mennyi kell, hogy jól összeálljon a tészta.
Kinyújtottam, és az új formával apró kekszeket szaggattam belőle. (Fogalmam sincs, hogy ez a forma mit akar ábrázolni, de jó, hosszúkás, egy falatnyi méret.)
A tetejére ecsettel paprikás tejet kentem, én jobban szeretem így, mint tojással. 200 fokos sütőben pirulásig sütöttem.
Utolsó kommentek