Csak azért vágtam ki a levelek közepét, vagyis a levélnyelet, vagyis levélerezetet a kínai kelből, hogy a főzelékben ne legyenek keményebb darabok, hanem csak a vékonyabb levelek. De ez nem jelenti, hogy a levélnyelet kidobtam volna, nem szeretek, nem szoktam ételfélét elpocsékolni, inkább kitalálok valamit, hogy igazán ehető dolog legyen belőle.

Keresztben kb. 5 mm-es csíkokra vágtam ezeket a vastag darabokat. Nem volt kevés, egy nagyobb tálka tele lett vele. Kevés olajon megpároltam, úgy tettem el a hűtőbe. Elővettem egy kis csomag csirkemellet a fagyasztóból. Ezzel előkészítettem a másnapi ebédet, amit valami kínaiszerűre terveztem.

Akkor a csirkehúst csíkokra vágtam. Serpenyőben, erős fokozaton tovább pirítottam a kínaikel-csíkokat, amíg már kissé barnás lett. Mivel vokom nincs, úgy próbáltam megoldani a továbbit, hogy a kelt szétkotortam a serpenyő szélére, a közepére pedig betettem a csirkedarabkákat. Kevergetve pirítottam néhány percig. Aztán megszórtam szárított zöldséges fűszerkeverékkel és egy kevés csípős paprikával. Ekkor már az egészet elkevertem, meglocsoltam szójaszósszal, és még rövid ideig sütögettem.

Eredetileg úgy képzeltem, hogy ez elég is lesz ebédre, de jó szokása szerint a káposzta annyira összement, hogy mégis kellett valami mellé. Szerencsére volt a fagyasztóban egy kis adag maradék főtt spagetti, azt gyorsan megmelegítettem. Így legalább az is elfogyott.