Nem tudtam értelmes nevet kitalálni ennek az ételnek, végül ez maradt. Pedig hát az, hogy nyári, elég természetes, télen mi nem szoktunk bográcsozni, de most inkább az összetevőire gondoltam.
Amikor a konyhában főzök, nem mindig szoktam ilyen gondosan összekészíteni a belevalókat, de a kertből kényelmetlenebb mindenért külön beszaladgálni, még akkor is, ha nincs túl messze, ezért mindent előre felvágtam, előkészítettem; hagymát, fokhagymát, zöldpaprikát, paradicsomot, padlizsánt, cukkinit. Egy kis szalonnát is, azt egyenesen a bográcsba. (Most a legkisebb, háromliteresben főztem.)
Először a szalonna zsírját kisütöttem, azon a hagymát megpuhítottam, beletettem a csirkecombokat, rászórtam a fokhagymát, megsóztam, és egy darabig békén hagytam, csak időnként megrázogattam a bográcsot. Amikor kezdett puhulni, következett a paprika és paradicsom. Itt már láttam, hogy túl sok a leve, próbáltam elforralni – ilyenkor erősítjük a tüzet, alacsonyabbra tesszük a bográcsot –, kevés sikerrel. Aztán sorban beletettem a padlizsánt, majd a cukkinit. Friss oregánót, kakukkfüvet és rozmaringot tettem hozzá, és mikor kész, puha lett, még bazsalikomot is.
A kicsit több leve miatt nem lett pontosan olyan, mint ahogy elképzeltem, de az íze – szerintünk – fantasztikusan finom volt.
Utolsó kommentek