HTML

àlabeck

Csak főzök és elmesélem. Közben néha magamról is.

Ha írnál: beckzsu@gmail.com

Címkék

általános (20) avokádó (3) bab (7) befőzés (26) brokkoli (4) büféasztalra (117) cékla (4) csirke (90) csirkecomb (58) csirkemáj (22) csirkemell (124) csirkeszárny (3) cukkini (38) darálthús (56) dió (32) édes (65) egyéb (17) egytálétel (117) főzelékféle (45) fűszer (32) gomba (31) grúz (7) gyors (3) gyümölcsös (48) hajdina (5) hal (39) hidegkaja (53) káposzta (20) karfiol (24) kelbimbó (6) kézimunka (7) kímélős (26) köret (78) krumpli (79) leves (39) low carb (13) mák (5) maradék (39) marhahús (13) mártás (48) menüterv ötlet (3) mesélek (20) olajbogyó (11) orosz (28) padlizsán (43) paprika (4) paradicsom (3) pörkölt (25) pulykacomb (22) pulykamell (17) rágcsa (23) rakott (48) rántott (49) reggeli (10) sajt (8) saláta (85) sertéshús (53) spárga (23) szabad tűzön (13) személyes (119) tészta (43) töltött (19) túró (18) uborka (5) zöldség (163) Címkefelhő

Utolsó kommentek

Diós, mazsolás göngyölt marha

2009.05.21. 08:30 BeckZsu

Ezt a receptet nem én találtam ki. Valakitől kaptam (levélben), náluk az étel a reneszánsz marha névre hallgat.

Idézem az ő leírását:

„a szép nagy, ám relatíve vékony szelet marhahúst bekenem darált vöröshagymával, egyenletesen ráterítgetek nyers baconszeleteket, megszórom mazsolával és jól összegöngyölöm. A füstölt szalonna kiengedett zsírján párolt hagymára teszem, de azért melléhajintok némi fehér- és sárgarépát is. Darált dióval szórom meg (1-2 maroknyi), a fűszerezés pedig csak bors, kakukkfű. Amikor a marhája átpárolódott, a göngyölvényeket kihalászom, levét átpasszírozom, majd a szószba tenyérben megtördelt diót és mazsolát teszek, amik már a tálalásig is pont eléggé megpuhulnak. Burgonyakrokettel szokott menni, de volt már hercegnő burgonyával és burgonyafánkkal is.”

Csak keveset változtattam, a húsra való vöröshagyma mellé fokhagymát is tettem (mert szeretem) az aprítógépbe, azzal kentem be a húst. Az én hússzeleteim nem voltak túl nagyok, éppen csak össze tudtam tekerni, aztán hústűvel megtűztem. Ezeket később, a végső összeforralásnál kihúztam, akkor már nem esik szét a göngyöleg. Füstölt szalonna híján (annyi volt csak itthon, amennyit ráterítettem a hússzeletekre) csak olajon pároltam a hagymát a hús alá. És a fehérrépát is elfelejtettem, így csak sárga került mellé. Azt is a gépben aprítottam, ezután a levét nem passzíroztam, jó sűrű, nem túl darabos lett. És a szószba már csak mazsolát tettem, további diót nem.

A köret pedig egyszerű párolt rizs volt – itthoni népszavazás eredményeként (és lustaságból), de az is nagyon jól illett hozzá, éppen eléggé karakteres volt a hús és szósz íze. A kép távolról sem adja vissza a különleges ízt, amit az édes mazsola, a szintén kicsit édeskés répa, a dió sajátságos íze és a füstölt szalonna együttesen ad a sűrű mártásnak.

Nagyon finom volt, szeretjük az ilyen jellegű ételeket, köszönöm, Nóra!

5 komment

Címkék: dió marhahús mártás

A bejegyzés trackback címe:

https://beck.blog.hu/api/trackback/id/tr181134278

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Napra_forgó 2009.05.21. 12:13:07

Ez nagyon jól hangzik... Én is kérek!!! :o)

Főz és fecseg 2009.05.23. 21:06:57

Nagyon izgalmas recept, feltétlenül kifogom próbálni!
Az az igazság,kedves Zsu, hogy eddig még mindegyik recept nagyon ízlett a családomnak, amit a blogodról főztem.:)
Éva

BeckZsu · http://beck.blog.hu/ 2009.05.25. 13:11:30

@Főz és fecseg: Köszönöm, Éva, és nagyon jólesik, hogy megírtad :)
Remélem, ez is beválik!
süti beállítások módosítása