Tele a piac mindenféle jóval, nagyon veszélyes, ha konkrét terv nélkül megyek (néha akkor is, ha azzal), hajlamos vagyok mindenfélét összevásárolni, aztán otthon csak győzzem kitalálni, mi legyen belőle. Így jártam most is a karfiollal, megtetszett, majd csak lesz valami belőle, megvettem.
Szétvagdostam, ahogy engedte, megfőztem sós vízben egy csipet citromsavval, hogy szép fehér legyen. Volt kb. 10 dkg füstölt-főtt tarja, az picire fölvagdostam, és hogy fokozzam az ízt, felaprítottam még egy kicsi húsos kolozsvári szalonnát is. Mivel a szalonna igen száraz volt, először egy kis vízzel tettem föl főzni, mikor megpuhult, tettem még mellé egy egésze kis sima füstölt szalonnát is, kis sütés után hozzá a tarjadarabkákat. Átpirítottam, és itt jön a csalós besamel. Nem igazi lett ugyanis, hanem vaj helyett a szalonna-hús-zsír keveréket megszórtam liszttel, ezt engedtem föl tejjel. Kevergetve kiforraltam, belekevertem még pár kanál tejfölt.
A főtt karfiolt tűzálló tálban elterítettem, ráöntöttem a sonkás masszát, segítettem, hogy mindenhova jusson belőle, sütőbe raktam, közepes tűzön, egy ideig csak alsó lángon, a teteje pirulásáig sütöttem.
Utolsó kommentek