Ezt főztem néhány napja. Nem újdonság, megírtam már, csak emlékeztető, hiszen most (is) van a szezonja, végül is alma van bőven a piacon. Szomszédoknál úgy láttam, bőségesen termett alma idén, azonkívül, hogy nagyon egészséges és finom nyersen fogyasztva, szerintem érdemes ételekben is felhasználni. És nem csak süteményekben, édességekben. Nagyon jól illik tulajdonképpen bármilyen húshoz, májhoz is. Sokféle fűszerezést elbír, jól társítható hagymával is, például a sült kacsa- vagy libacombot el sem tudom képzelni nélküle, mert – lehet, hogy sokan nem értenek egyet velem – én nem szeretem azoknak a kis jellegzetes mellékízét, de azt a vele sült alma teljesen megszünteti.
Most kaptunk egy nagy szatyor almát, és mivel sajnos hosszasan tárolni nincs hol – van ugyan spájz a lakásunkban, de kicsi is, meg meleg is – igyekszem minél előbb hasznosítani. A legelső most is a slafrokos, illetve bundás alma volt, mert nagyon szeretem, most sem szeletekben bundáztam az almát, hanem darabokra vágva kevertem a tésztába, aztán fahéjas cukorral megszórva: ebből rengeteget meg tudok enni, ilyenkor a hízás-fogyás téma elfelejtve.
És aztán ez a csirkemell következett. Itt a fűszer szintén fahéj, de a hús sózva, borsozva, aztán még gyömbér és szegfűszeg is kerül rá. Összetett, kellemes íz a végeredmény.
Igaz, előzőleg azt mondtam, hogy sima párolt rizzsel a legjobb, most mégis fokoztam, kukoricát tettem bele. Mivel az is kicsit édeskés, mint az alma, ez is passzol hozzá. Máskor az ilyet úgy csináltam, hogy egyszerűen a konzerv kukoricát összekevertem a megfőtt rizzsel.
Most egy kevés olajon megpirítottam a kukoricaszemeket, egészen addig, míg kicsit barnulni kezdtek. (Aki sütött már tűzön, grillen kukoricát, tudja, hogy milyen jó.) Akkor hozzátettem egy evőkanál aprított, fagyasztott petrezselymet, majd belekevertem a főtt rizst. Sokkal jobb volt így, mint pirítás nélkül.
Utolsó kommentek