HTML

àlabeck

Csak főzök és elmesélem. Közben néha magamról is.

Ha írnál: beckzsu@gmail.com

Címkék

általános (20) bab (7) befőzés (26) brokkoli (4) büféasztalra (117) cékla (4) csirke (90) csirkecomb (57) csirkemáj (22) csirkemell (123) csirkeszárny (3) cukkini (38) darálthús (55) dió (32) édes (65) egyéb (17) egytálétel (115) főzelékféle (44) fűszer (32) gomba (31) grúz (7) gyors (3) gyümölcsös (48) hal (39) hidegkaja (53) káposzta (20) karfiol (23) kelbimbó (5) kézimunka (7) kímélős (26) köret (74) krumpli (79) leves (38) low carb (9) mák (5) maradék (38) marhahús (13) mártás (48) mesélek (20) olajbogyó (11) orosz (27) padlizsán (43) paprika (4) paradicsom (3) pörkölt (24) pulykacomb (21) pulykamell (17) rágcsa (23) rakott (48) rántott (49) reggeli (10) sajt (7) saláta (83) sertéshús (53) spárga (23) szabad tűzön (13) személyes (118) tészta (43) töltött (19) túró (18) uborka (4) zöldség (159) Címkefelhő

Utolsó kommentek

Zabpelyhes sós keksz

2009.11.02. 08:59 BeckZsu

Zsuzsinál láttam meg ezt a kekszet, ő a pici lánya kedvéért sütötte a fogzás megkönnyítésére, de neki magának is ízlett. Most én is kipróbáltam, valóban jó. Mint mindig, ahogy terjednek a receptek a neten, többnyire mindenki változtat rajta egy kicsit. Ha mást nem, a fűszerezést; persze én is.

Az eredeti recept a következő: 20 dkg zabpehely, 25 dkg reszelt sajt, 5 evőkanál liszt, 3 evőkanál tejföl, 2 tojás, 1/3 csomag sütőpor, só, kakukkfű (vagy más zöldfűszer).

Az alapanyagokat tálba teszem, és tésztát formázok belőlük. Folpackba csomagolva egy-két órát pihentetem a hűtőben. A sütőt 200 fokra előmelegítem. Kibélelek sütőpapírral egy nagy tepsit, a tésztából vizes kézzel diónyi golyókat formázok, és a tepsiben villával lelapítom őket. A kekszeket kb. 15 perc alatt kisütöm.

Amit módosítottam: csak 20 dkg sajtot tettem bele, de ennek csak az volt az oka, hogy éppen annyi volt – ennek egy része füstölt. Beletettem még egy maréknyi (20 szem) felaprított zöld olajbogyót is, a fűszer pedig oregánó, kakukkfű és bazsalikom volt – frissen; a fagyasztóból. A só két csapott (kicsi) teáskanálnyi.

A formázást pedig úgy oldottam meg, hogy az összegyúrt, kissé ragacsos masszát folpack segítségével két részben hosszú, kb. 3-4 cm átmérőjű gurigává formáztam – az egyik dundibbra sikeredett, mint a másik, így lehet válogatni, hogy éppen nagyobbat vagy kisebbek szeretnénk bekapni –, úgy tettem a hűtőbe egy egész éjszakára. Másnap már nem volt ragadós, akkor 5 mm-es szeleteket vágtam belőle. Azokat tettem a sütőpapírral bélelt tepsibe, megsütöttem.

Nagyon jó kis rágcsálni való. És amikor tudom, hogy nem kellene nassolással további kalóriákat magamhoz venni, ha ilyet eszem, azt képzelem, hogy nem olyan nagy a baj, hiszen a zabpehely egészséges. ;)

2 komment

Címkék: rágcsa

A bejegyzés trackback címe:

https://beck.blog.hu/api/trackback/id/tr81492403

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Zsuzsi főz 2009.11.02. 09:28:05

Jó ötlet ez a formázás, legközelebb én is így fogom csinálni.

TitiRobin 2012.11.19. 17:24:13

A formázást úgy szoktam megoldani, hogy a kész tésztát hűtőben pihentetem úgy 2 órát, utánna egyforma golyókat csinálok, egy tányérra teszem, lefóliázom, és akár egy éjszakát is maradhat a hűtőben. Másnap kézzel kilapogatom, olyan vékonyra, amennyire tudom (nem lehet eléggé). A legjobb benne, hogy nem kell nyújtófa és deszka az elkészítéséhez. Az ízesítésnél kömény a tetejére, és belenyomkodom - igy nem böködi a kezem, miközben golyókat gyártok. Mindig durvább sót használok, jobban kijön az íze.