Gondolom, sokan ismerik ezt a levest, ha nem is személyesen, ezért alkalmasnak találtam a XX. VKF-re, hogy akit érdekel, egy kicsit részletesebben is megismerje.

Nemcsak az orosz, hanem a legtöbb szláv konyhában nemzeti ételnek számít, és mint ilyen, rengeteg változata van, gondoljunk csak nálunk a lecsóra vagy a töltött káposztára. Ahogy körbenézegettem, láttam, hogy az egyik orosz főzős oldalon 117 változat szerepel.

És itt találtam egy képet, ami azt mutatja, hogy még az űrhajósoknak is gondoskodtak arról, hogy megkapják a betevő borscsukat.

Én most – húskedvelő létemre – egy húsmentes változatot készítettem, ez is nagyon finom és különleges.

20 dkg gombát darabokra vágva enyhén sós vízben, 3 babérlevéllel együtt megfőztem. Jobb lett volna erdei gomba, de mivel az nem volt, a levébe belefőztem két evőkanál szárított gombaport is. Leszűrtem, külön edényben felfogtam a levét.

Közben vékony csíkokra gyalultam 4 kisebb darab (~40 dkg) céklát (én a hosszúkás fajtát választottam), egy sárga- és egy fehérrépát ugyanakkorára, felaprítottam egy kis fej hagymát, és legyalultam egy kisebb fej káposzta negyedét.

Olajon elkezdtem kevergetni a céklát (lehet zsíron vagy vajon is, úgy még igazibb), hozzáadtam két evőkanál paradicsompürét, egy evőkanál almaecetet, és apránként a gomba főzőlevével fölengedve félpuhára pároltam.

Másik edényben pirítottam a hagymát és a répákat. Megszórtam egy teáskanál liszttel, kevés lével elkevertem.

A gomba főzőlevét újra felforraltam, beletettem a káposztát és 12 db megmosott aszalt szilvát. (Itt lehet bele krumplit is tenni, de én ezt kihagytam, úgy gondoltam, elég sűrű lesz anélkül is.) Amikor visszaforrt, következett a cékla és a répa, feketebors, és kóstolás után még egy kis só, aztán addig főztem, amíg minden megpuhult.

A tányéron a tetejére egy jó kanál tejfölt tettem, arra frissen aprított zöldeket; petrezselymet és snidlinget szórtam.

Utóirat: aki húsos változatot szeretne, egy tökéletes leírás található „Főz és fecseg”-nél.