Grúz recept. A töltelék egy fokhagymás, diós sűrű mártás. 15 dkg darált dióhoz egy kisebb fej vöröshagymát megpárolunk, belenyomunk 2-3 gerezd fokhagymát, hozzákeverjük a darált diót, és kevés húslevessel (vagy vízzel) felengedve, enyhén megsózva sűrűre főzzük. A hozzá illő hmeli-szuneli grúz fűszerkeverék hiányában egy-egy csipetnyi bazsalikom, koriander, babérlevél, petrezselyem, zellerlevél csombor, majoránna, csípős paprika kerülhet bele, de tulajdonképpen ízlés szerint lehet fűszerezni.

Megjegyzés: én most könnyítettem a dolgomon, mert a régebben készített szaciviből egy adag ott pihent a mélyhűtőben, azt használtam föl ehhez. Nem ártott meg neki, hogy abban egy kis hús is volt.

A szép, hosszúkás padlizsánokat meghámoztam, hosszában egészen vékony szeletekre vágtam, illetve gyalultam. Egyenként kevés olajban mindkét oldalukon megsütöttem. A padlizsán szereti magába szívni az olajat, ezért – akármilyen kevés volt, amiben sült – szűrőbe szedtem ki, és egy mélyebb tálra fektetve másnapig hagytam lecsöpögni.

Egyenként lefektettem a sült, kihűlt padlizsánszeleteket, a szélesebb végére egy kanál diós mártást tettem, felgöngyöltem.

Én lepődtem meg a legjobban, hogy még azoknak is ízlett, akik egyébként fintorognak a padlizsán említésére is, de most rászánták magukat egy kóstolásra, hiszen ezek csak pici falatkák.