Bevallottam már – valószínűleg többször is – vonzalmamat a bundában sült mindenféléhez. Ennél tudom változtatni a „bunda” összetételét és a belevalókat is, mikor milyen kedvem van, vagy milyen hozzávaló van otthon.

Most is ez jutott eszembe, amikor nem jutott eszembe semmi. Vagyis nem volt ötletem, hogy mit főzzek. Igaz, hogy húsvét hétfő volt, amikor egy rendes háziasszony már jó előre megtervezi a menüt, de nálunk most egy kissé zűrösen alakult. Arról álmodoztam, hogy a víkendháznál a kertben, tűzön lehetne sütni valamit, de az időjárás másképp döntött. Hétfőn reggel, szakadó hóban indultunk haza onnan (ezzel a locsolkodás is megvolt).

Egy nagy adag salátát készítettem csak előre, jégsalátából, póréhagymából és háromféle színű paprikából, zöldfűszeres sóval és joghurttal.

Csirkemell-kockákat vettem elő a fagyasztóból, az elég gyorsan kienged. Egy nagyon kevés füstölt szalonnán megpirítottam egy nagyobbacska hagymát, hozzákevertem a húst, éppen csak fehéredésig átforgattam.

Amíg ez kihűlt, összekevertem a tésztát: két tojást, három evőkanál lisztet egy mokkáskanál sütőporral, sóval. Ezt egy kevés tejjel hígítottam, belereszeltem (finomra) három kisebb krumplit, aztán tovább hígítottam sörrel, amíg tejföl állagú lett. Beleraktam a húsos-hagymás keveréket. Serpenyőben, nem nagyon sok olajon, kanállal beleszaggatva sütöttem.

Ezt én úgy tekintem, hogy a köret és a hús egyben van, illetve mondható a köret másik részének a saláta.

Bocsánat! Elfelejtettem beleírni, hogy a húst először egy kicsit be is fűszereztem.