Mert azért akkor is kell reggelizni, ha esetleg mostanában a szokásosnál bőségesebb ebédet eszünk. Persze ilyenkor biztosan nem fogyózunk, tehát jöhet a zsíros kenyér. De nemcsak úgy egyszerűen, hanem májas zsír. Nem annyira nehéz megcsinálni, és – legalábbis nálunk – megéri. Legjobb, ha a zsírt is házilag sütöm, de ez most nem így volt.

Készen kapható libazsírt vettem, fél kilót. Ehhez fél kiló csirkemájból kivágtam a „zsinórokat”, le is kapirgáltam róla a májat, ennek csak jót tesz, ha törmelékes, kisebb darabokra vágtam. Felvágtam szálasra három közepes hagymát, darabkákra három gerezd fokhagymát.

Először külön a zsírt tettem föl sülni, hogy ne maradjon benne nedvesség, aztán tettem bele a hagymát, szintén addig, míg sercegni kezdett, aztán a májat a fokhagymával együtt. Fontos, hogy ne maradjon benne víz, mert úgy romlékonyabb. (Bár nálunk erre nemigen marad ideje.) Amikor elzártam a tűzhelyet, belekevertem egy teáskanál sót és ugyanannyi pirospaprikát.

Mikor kissé kihűlt, laposabb edényben tettem a hűtőbe, hogy könnyen hozzájussunk az aljára kerülő májhoz. Egy kis lilahagymával (vagy akár savanyúsággal) tökéletes reggeli vagy vacsora.