àlabeck

Kaptam egy csinos kis füzetkét, a címe Menütervező. Szépen, oldalanként egy hét napokra felosztva, mellette a bevásárlólista, ami letéphető. Nagyon tetszik ügyes, ötletes. Csak az a bibi vele, hogy én képtelen vagyok egy egész hétre előre tervezni.

Pedig én magam is csináltam már hasonlót – igaz, a vásárlólista nélkül – ezzel akarva magamat rákényszeríteni a tervszerűségre, de ez sem segített. A maximum az volt, hogy hétvégére terveztem, aztán, ha „szorgalmas” voltam, a többit utólag leírtam emlékeztetőnek.

Én már akkor is elégedett vagyok magammal, ha este eszembe jut kivenni valamit a mélyhűtőből, hogy másnap abból főzzek. De gyakran van olyan is, hogy valamit előkészítek, és csak menet közben találom ki, hogy mi legyen belőle.

Nagyon szeretném elérni, hogy csak hetenként egyszer törjem a fejem azon, hogy mit főzzek, persze akkor legalább hét napra. És akkor célszerűen használhatnám azt a kis füzetet is ;) Ezért segítséget kérek.

Kíváncsi lennék, mások mennyire terveznek előre, persze főleg azokra gondolok, akik naponta főznek, illetve pontosabban; naponta meleg ételt adnak a családnak. És azt is jó lenne tudni, hogy milyen szempontok szerint állítják össze a heti étrendet.

Összetevők: margarin, (növényi olajok és zsírok, ivóvíz, konyhasó, emulgeálószer E-471, E-472, tartósítószer E-202, étkezési sav E-330, aroma, színezék E-150), búzaliszt, tojáslé, porcukor, kristálycukor, ivóvíz, kakaópor 0,7%, Jilk paszta (ivóvíz, emulgeálószer E-471, E-475, narancs aroma), konyhasó, térfogatnövelőszer E-500, tartósítószer E-211, étkezési sav E-330, színezék E-122, E-160, citromsav, aromák (citrom, vanília, puncs, rum), színezékek (E-103, E-124).

Vajon ki jön rá ebből a leírásból, hogy mi ez?

Kaptam valakitől, nem illett visszautasítani, pedig sejtettem, hogy jó nem lehet. Volt már szerencsém egy-két bolti süteményhez, de ez szerintem még a szokásoson is túltesz – vagy csak részletesebben van feltüntetve, hogy miből is van.

Én ebből biztosan nem találnám ki, hogy a csomagolás minyonokat tartalmaz, szerencsére az is rá volt írva. Egyébként nem vagyok túlságosan kényes, de...

Idén is eljött a boltokban a narancsdömping ideje; vödörben vagy anélkül – én most nélkülit vettem. És nemcsak olcsó volt a narancs, de jó is. Tehát most is megfőztem az évi rendes narancsdzsemet és narancshéjat. Régebben is csináltam rendszeresen cukrozott narancshéjat, de azt frissen, illetve csak néhány napig használtam, egy részét süteménybe, a többit elcsipegettük. De mivel én nagyon szeretem, megörültem pár évvel ezelőtt, amikor megláttam ezt a receptet., aminek eredményeképpen egész évben készenlétben van. Gondoltam, leírom, hátha másnak is megtetszik.

Az elkészítése tulajdonképpen ugyanaz, mint amikor frissen készül. A jó alaposan megmosott (én forró vízzel, mosogatószerrel, dörzsivel) narancsot meghámozom, a héjat tetszés szerinti formára felvágom, attól függően, hogy mire szánom. Én legtöbbször apró kockákra, így különböző süteményekbe jó, ahogy van. Hideg vízbe áztatom, egy hétig naponta kétszer cserélem rajta a vizet.

Ezután tiszta vízben megfőzöm, amíg jól megpuhul. Leszűröm, leöblítem, lemérem. A súlyával megegyező mennyiségű cukorból kevés vízzel szirupot főzök. Amikor jól forr, beleteszem a narancshéjat, összeforralom. Forrón kicsi üvegekbe töltöm, lezárom. Száraz dunsztban, vagyis párna, pokróc között hagyom kihűlni.

Akár több évig is eláll, kipróbáltam. És volt már, hogy több, volt, hogy kevesebb szirup volt rajta (ahogy sikerült, mert a vizet csak úgy, szemre teszem bele), mindenképpen működött.

... a maradék maradékából. Az utósütött csirkemellből maradt vagy 6-7 szeletke. (Már jó ideje, hogy leírom, amiket főzök, de most sem jut eszembe, hogy esetleg lemérjem a recept céljára, hogy pontosan mennyi. Hiszen végül is mindegy. Amilyen és amennyi van, annyiból lehet megcsinálni.)

Ezeket kis kockára vágtam. Egy fej hagymát is felaprítottam, olajon megpirítottam. Beletettem egy jó maréknyi vegyes zöldséget; zöldborsó, kukorica, sárgarépa, zöldbab, piros paprikakocka. Kevés vízzel megpároltam, amikor megpuhult, belekevertem a húst.

Négy tojást egy jó evőkanál majonézzel, kb. fél deci tejjel és sóval habosra kevertem. Ráöntöttem a serpenyőben egyenletesen szétterített hús-zöldség keverékre. Sütőben, 200 fokon kb. 10 perc alatt megsütöttem, annyira, hogy a közepe lágy, kocsonyás állagú legyen.

Ez kettőnknek megfelelő mennyiség volt egy ebédre.

Akármennyire szeretem is a csirkemellet, az egyben sült csirkénél – mindegy, milyen módon sült – egy kicsit száraznak érzem. Ezért frissen inkább a combját ettük meg, másnapra maradt a melle.

Akkor a bőrét lehúztam (mert másnaposan már nem ropogós), kisebb darabokra felvágtam. A húst leszedtem a csontról, mindkét felét keresztben fölszeleteltem. Serpenyőbe pici olajat raktam, felforrósítottam, abban a bőrt megsütöttem egy kevés grillfűszer-keverékkel megszórva. Ugyanazzal beszórtam a hússzeletkéket is.

A töpörtyűvé sült bőrt kihalásztam, az abból kisült zsírban a hússzeletek mindkét oldalát megpirítottam, mellé téve a maradék fokhagymát is – nem volt túl sok, a java részét megettük, ezért a nagyobbakat kettévágtam.

Persze a hagymás krumpliból is volt maradék, azt elfogyasztottuk hozzá.

A csirkemellből még ezután is maradt pár darab, hogy azzal mi történt, arról legközelebb.