HTML

àlabeck

Csak főzök és elmesélem. Közben néha magamról is.

Ha írnál: beckzsu@gmail.com

Címkék

általános (20) bab (7) befőzés (26) brokkoli (4) büféasztalra (117) cékla (4) csirke (90) csirkecomb (58) csirkemáj (22) csirkemell (124) csirkeszárny (3) cukkini (38) darálthús (56) dió (32) édes (65) egyéb (17) egytálétel (117) főzelékféle (45) fűszer (32) gomba (31) grúz (7) gyors (3) gyümölcsös (48) hal (39) hidegkaja (53) káposzta (20) karfiol (24) kelbimbó (6) kézimunka (7) kímélős (26) köret (76) krumpli (79) leves (39) low carb (11) mák (5) maradék (39) marhahús (13) mártás (48) menüterv ötlet (3) mesélek (20) olajbogyó (11) orosz (27) padlizsán (43) paprika (4) paradicsom (3) pörkölt (24) pulykacomb (22) pulykamell (17) rágcsa (23) rakott (48) rántott (49) reggeli (10) sajt (7) saláta (83) sertéshús (53) spárga (23) szabad tűzön (13) személyes (119) tészta (43) töltött (19) túró (18) uborka (4) zöldség (162) Címkefelhő

Utolsó kommentek

Menütervezés – újra

2020.04.14. 14:37 BeckZsu

naptar.jpg

Évekkel ezelőtt írtam, hogy mennyire szeretnék ügyesebben tervezni, mondjuk egy hétre előre, legalább a napi ebédeket. Már akkor is próbálkoztam, többnyire le is írtam a terveket, aztán a változtatásokat, ami a megmaradt ételek mennyiségétől, illetve a vásárlási lehetőségektől is függött. Valamennyit azért fejlődtem azóta … de van, ami nem változik.

Ami változott, az, hogy nem külön füzetkében vagy papíron próbálom leírni a terveimet, hanem összekombináltam a naptárral, így egy helyen tudom megtalálni a tenni- és főznivalóimat. Én még mindig a papír alapú jegyzeteket részesítem előnyben, úgyis eléggé ritkán írunk már kézzel, pedig én szeretem a tollakat, ceruzákat, mindenféle papírokat is. Ahhoz, hogy saját elképzelésű és gyártású betétlapok legyenek a régóta meglévő, de ritkán használt gyűrűs naptáramhoz (filofaxnak is nevezhetném, lehet, hogy az érdekesebb), beszereztem egy egylyukú lyukasztót is, mert a hagyományos irodai kétlyukú nem stimmelt hozzá. A legjobb szórakozás a lapok megtervezése és kivitelezése volt. Először tavaly készítettem magamnak ilyet, és a tapasztalatok alapján fejlesztettem tovább, elsősorban az ebédtervező rovatot. És használom is!

A mostani helyzetben bizonyos fokig könnyebb – nem mintha ennek örülnék. Igaz, alapvetően mindig úgy igyekeztem, hogy heti egy vásárlás elég legyen, és mindig is szerettem bizonyos készleteket tartani itthon. A spájz, a hűtőszekrény és a fagyasztó nem szokott üres lenni, nekem így egyszerűbb gazdálkodni. És váratlan helyzetben nem kell azonnal a boltba rohanni és pl. betegség esetén sincs gond, van mit enni, van miből főzni.

Most különösen vigyázok, hogy abból tervezzek ebédeket, ami itthon van, és a következő hetihez vásárolok legfeljebb egy héten egyszer, akkor sem kell túl sokat. Például kenyeret – elég kevés kenyeret eszünk, nem tervezem, hogy itthon süssek, tejet – nem szeretem a tartós tej ízét, tejfölt – ebből viszonylag többet fogyasztunk, görög joghurtot – ezt szoktam reggelizni, friss zöldségfélét – de fagyasztott mindig van itthon.

Biztos, nem csak én vagyok úgy, hanem sokan, akik rendszeresen főznek, hogy a legnehezebb kitalálni, hogy mi legyen, az elkészítése már nem gond. Igaz, én gyakran két napra főzök, és azt úgy szoktam időzíteni, hogy nem egymás utáni napon esszük ugyanazt, hanem két-háromfélét váltogatva. A „változatosság” rögeszmém még mindig megvan.

Egyszerű, gyorsan készülő ételek legtöbbször, mint máskor is, de most, hogy óhatatlanul kevesebbet mozgunk, még kisebb adag is elég. És még a szokásosnál is gyakoribb a zöldséges köret.

Úgy gondolom, hogy nem lenne jó a kényszer-otthonülés miatt, mert éppen ráérek, kitelik az időmből, bőségesebben főzni, különösen nem édességgel, süteményekkel „vigasztalódni”. Inkább üldögélek egy könyv társaságában, ha már a tevés-vevésben elfáradtam, vagy varrogatok valamit.

És kitalálom a további menüterveket...

Szólj hozzá!

Címkék: személyes

Gyors kenyérpótló lepény grillezve

2020.03.07. 07:32 BeckZsu

lepeny.jpg

Elfogyott itthon a kenyér. Nem gyakran fordul elő, de ha mégis, szokott lenni pár szelet tartalék a fagyasztóban. Hát most nem volt, pedig úgy emlékeztem... A boltba menni semmi kedvünk nem volt a szakadó esőben. Nincs mese, sütni kell valamit, ami egyszerű, gyors, és nem kell hozzá gyakorlott kenyérsütőnek lenni.

Van sütőporos kenyér, zsemle recept is, végül ezt találtam mint legkönnyebbet, amihez minden alapanyag volt is itthon.

Összekevertem 30 dkg lisztet (én durum lisztet használtam) egy evőkanál sütőporral és egy teáskanál sóval egy keverőtálban. Hozzáadtam 36 dkg görög joghurtot (ez kb. egy nagy pohárnyi), kézi mixer dagasztófejével pár perc alatt összegyúrtam.

Aztán lisztezett deszkán kézzel tovább gyúrtam – nekem még párszor utána kellett lisztezni a deszkát, mert kissé ragacsos volt, akkor lett szép, sima tészta.

Hat részre osztottam, mindegyikből kézzel, tenyérrel lepényeket lapítottam.

Előkészítettem egy tálkába olívaolajat és egy (szilikon)ecsetet, a grillserpenyő alatt bekapcsoltam a tűzhelyet.

(Az eredeti recept szerint ezt „igazi” grillen sütik, nekem ez a pót-megoldás maradt.)

Beolajoztam kicsit a serpenyőt is és a lepény egyik oldalát, majd az olajozott felével tettem be, egyszerre csak egyet.

Először magas fokozaton kezdtem sütni, de hamar kiderült, hogy az nem jó ötlet, túl gyorsan sül a felülete, és féltem, hogy nem sül át, annak ellenére, hogy nem túl vastag. Pár perc után megolajoztam ecsettel a lepény felső oldalát, és egy szilikonlapát segítségével megfordítottam, ugyancsak pár perc alatt megsült a másik fele is.

És így tovább a további öt darabot. Ahogy már nem a maximum hőn sült, a felülete szép barnás lett (és nem feketés, mint az elsőnek), át is sült, ahogy kell.

Vacsorára még langyosan ettük, igazán kenyérpótlóként, sajttal, retekkel stb.

Ma reggel, kihűlve még mindig puha, kellemes.
Meg fogom próbálni legalább egy darabbal, mit csinál, ha befagyasztom.

Szólj hozzá!

Címkék: hidegkaja büféasztalra

Parti falatok – fasírtkák színesen

2020.02.29. 09:55 BeckZsu

husgolyozolds3.jpgA kis fasírtgolyók mindig nagyon jók voltak bulira (gondolom, ez már elavult, vagyis retró kifejezés, akkoriban nem neveztük partinak), megcsinálni nem annyira kényelmes, de aztán enni annál inkább.

Lehet a megszokott fasírt masszából, mindenkinél az egyébként is szokásos ízesítéssel, de néha érdemes újításokat, változatosságot belekomponálni.

Most csirkemellből készült. Ez annyira lágy hús, hogy úgy gondoltam, nem darálom, inkább csak apró darabokra vágom. A hús ¾ kg volt. Ehhez vettem két kicsi, szép karcsú cukkinit, egy nagyobbacska sárgarépát, egy piros palermo (ezt a fajtát én nem ismertem, kápiát gondoltam, de ilyen volt, jól nézett ki, és nem erős) paprikát és 2 db zöldhagymát.

A cukkinit nagy lyukú reszelőn lereszeltem, megsóztam, félretettem. A répát szintén megreszeltem, a paprikát – csak egy felet, mert igen nagy volt – apró kockákra vágtam, a hagymát vékony karikákra, persze a zöldjével együtt. A cukkini levét kinyomva, a többit úgy, ahogy volt, a húshoz tettem. Megsóztam, nem túl sok római köményt, koriandert, fehér borsot és fokhagyma-granulátumot szórtam bele. Azután két egész tojással együtt összegyúrtam, végül kb. egy fél csésze zsemlemorzsával elkevergettem – apránként, hogy csak annyi morzsa legyen, amennyivel formázhatóvá válik a massza.

Előkészítettem egy tepsit, sütőpapírral bélelve. Egy kis tálkába olajat raktam, a húskeveréket egy kávémérő kanállal kezdtem formázni, amit előre olajba mártottam, utána még olajos kézzel gömbölygettem, utána a tepsibe sorakoztattam a golyókat.

husgolyozolds1.jpg

husgolyozolds2.jpg

Előmelegített sütőben, 170 fokon, először légkeveréssel sütöttem 15 percet, aztán alsó-felső módban 200 fokon még pár percig, amíg pirulni kezdtek.

(A kissé zavarosnak látszó képen már a társasággal, fogyasztás közben látszik. Hozzá pedig vinyegret saláta volt. És még sok minden más, amihez a vendégek is bőségesen hozzájárultak.)

Szólj hozzá!

Címkék: zöldség csirkemell hidegkaja büféasztalra

Salisbury steak hagymás gombamártással

2020.02.21. 10:08 BeckZsu

salisbgomba2.jpg

A Salisbury steak az Egyesült Államokból származó étel, amelyet darált marhahús és más összetevők keverékéből készítenek, általában mártással vagy barna mártással tálalva. A Hamburgi steak is hasonló, de összetevőiben különbözik. Dr. James Salisbury (1823–1905), egy amerikai orvos és kémikus, az egészség előmozdítása érdekében húsközpontú étrendet javasolt, és a Salisbury steak kifejezést 1897 óta használják az Egyesült Államokban. (A Wikipedia-ból.)

Már jó ideje készültem ilyet csinálni, pontosan azóta, hogy Gordon Ramsay valamelyik műsorában a versenyzőknek ilyet kellett főzniük/sütniük. Náluk nem volt kérdés, hogy mi ez, én kénytelen voltam a „barátomnál” megkeresni, mert addig még nem hallottam róla. Úgy döntöttem, hogy tetszik, meg kell próbálni. Hát, kicsit elhúztam az időt, de most sikerült – legalábbis valami hasonlót – elkészíteni, és nagyon is bevált.

salisbgomba1.jpg

Kevert – marha és sertés – 40 dkg darált húst használtam hozzá. Azt fűszereztem egy evőkanál paradicsompürével, egy teáskanál dijoni mustárral, fokhagyma-granulátummal, kb. fél teáskanál sóval, egy evőkanál Worcestershire szósszal, egy elmorzsolt marhahúsleves-kockával, kevés fehérborssal. Hozzákevertem kb. fél csészényi zsemlemorzsát. Jól összegyúrtam, aztán hat darab lapos szeletet, „steaket” formáztam belőle. Ezeket kevés olajjal, jól előmelegített serpenyőben mindkét oldalukon megsütöttem.

A mártáshoz egy üveges, vegyes gombából álló konzervet használtam. Először leszűrtem a levét, de természetesen nem öntöttem ki, külön edényben fogtam fel.

Először két fej vöröshagymát nem nagyon vékony szeletekre vágtam. Kókuszzsíron megpirítottam, megszórtam egy evőkanál keményítővel, aztán kevergetve felengedtem a gombakonzerv levével. Ebbe is tettem egy evőkanál Worcestershire szószt, egy marhahúsleves-kockát, kevés sót, és forraltam, míg egy kicsit besűrűsödött. Ekkor beletettem a gombát, azt is felforraltam, végül a hat szelet húst. Mivel már túl sűrű lett, kevés forró vizet tettem hozzá, egyszer megfordítva átfőztem a húsokat.

Eredetileg ehhez krumplipüré a szokásos köret, esetleg még zöldborsó is. Mivel engem nem bírált el szigorú zsűri, ehhez nem ragaszkodtam, főtt fodros kockatésztával tálaltam.

salisbgomba3.jpg

Szerintem nagyszerű, a hosszú leírás ellenére nem túl bonyolult. Nem feltétlenül kell hozzá gombamártás, lehet egyszerű barna szósz vagy valami hasonló, de én nagyon szeretem a gombát, szerintem így tökéletes.

Szólj hozzá!

Címkék: gomba tészta mártás darálthús

Ropogós sült csirkeszárny

2020.02.19. 07:51 BeckZsu

vinegrcsszarny1.jpg

Elgondolkoztunk, hogy mikor is jött divatba itt a csirkeszárny mint külön étel, illetve ropogtatni való. Gyerekkoromban – ami igaz, elég régen volt – nem nagyon árultak külön-külön csirkealkatrészeket; egész csirkét vett mindenki. Aztán a szárnyát vagy a levesbe, vagy pörköltbe főzték bele. Nagymamám a rántott csirkénél a szárny „hóna alá” tette a májat, úgy panírozta, rántotta. Azt nagyon szerettem. Én, még régebben, amikor kicsik voltak még a gyerekeim, talán párszor csináltam így, azóta nem. Nem tudom, miért...

De még később is, mikor már nemcsak a „bontott csirke” jött divatba, de lehetett venni csirkecombot vagy -mellet, far-hátat stb., akkor sem emlékszem, hogy különösebben kapós lett volna a szárny. Talán a barbecue, a kerti sütögetés – talán a KFC is – elterjedése kellett hozzá, hogy megkedveljék(-jük).

Egyszercsak egy boltban elkezdtek kétrészes szárnyakat árulni (az utolsó, vékony rész nélkül), elég kedvező áron. Hát akkor vettem is párszor, sütőben sütöttem, kipróbáltam néhányféle pácot – ötleteket főleg a Pinterestről vettem, olyan helyekről, ahol ilyesmit már régóta csináltak. Nyilván nemcsak én voltam így vele, mások is rákaptak, annyira, hogy hirtelen az ára magasabb lett, mint a csirkecombé. Én így már nem vettem.

Nemrég újra megláttam, akciósan, elfogadhatóan – hát vettem egy adagot. És ráadásul olvastam valahol egy ötletet, hogy sül nagyon ropogósra a szárny; sütőporral kell megszórni. Ezt próbáltam most ki.

A kétrészes szárnyakat elvágtam, külön volt a felső és középső rész. Éppen csak sóval és citromos borssal fűszereztem, aztán megszórtam nem túl sok sütőporral. Előmelegített sütőben, sütőpapírral bélelt tepsiben sütöttem 180 fokon, míg szép piros, ropogós lett.

Mivel mostanra ilyen nagy „kincs” lett, nem „ropiként” rágcsáltuk le, hanem ebéd volt belőle, a vinyegret saláta körettel.

vinegrcsszarny2.jpg

Hogy a sütőportól, vagy mindenképpen olyan lett volna, már nem derül ki, de valóban jól sikerült a ropogósságot elérni, az íze is jó volt ilyen egyszerűen fűszerezve.

Szólj hozzá!