Tulajdonképpen ez sem különleges étel, de mivel nálunk nem mindennap van az asztalunkon szárzeller, nagyon kellemes változatosságot biztosított a fogyós kaják, azon belül is a párolt zöldségek sorában.

A múltkori nagy zöldségvásárlós alkalommal vettük ezt is. Már egy ideje szerepelt a bevásárlólistámon, bár nem voltam biztos abban, hogyan fogom elkészíteni. Ezelőtt kizárólag nyersen ettem, mintegy 15 centis darabokra felvágva, valamilyen kellemes mártogatós kencefélébe tunkolva. Most úgy gondoltam, kipróbálom másképp is. Darabjaira szétbontottam a csomag, illetve egy tő zellerszárat, a vastagabbakat külön, a leveleket levágtam róla. A közepén lévő gyengébb, lágyabb részt félretettem más célra a levelekkel együtt. Az erősebb nyeleket keresztben feldaraboltam. Mivel éppen – mint szinte mindig – volt itthon pár darab szép sárgarépa is, abból is feldaraboltam három kisebbet, jó is, meg így együtt, keverve sokkal mutatósabb lett. Mindezt egészen kevés olajon, serpenyőben, forrón átforgattam, majd picit megsózva kisebb fokozaton addig hagytam, amíg nagyjából megpuhult a zellerszár is, a répa is.

Csirkemellből terveztem mellé natúr szeletet, a szokásosan a lapjában kettévágott filéből készült szeletek már befűszerezve a hűtőben pácolódtak, hogy amíg a zöldség puhul, gyorsan megsüssem.

Közben észrevettem, hogy a frissen vásárolt tojások közül az egyik repedt, tehát minél előbb fel kell használni. Felütöttem – szerencsére hibátlan volt –, kicsit fölvertem és sütés előtt megmártottam benne minden szelet húst, úgy sütöttem meg. A lisztbe forgatás helyett nagyszerűen bevált ez a módszer, a hús puha, porhanyós, lágy lett. Legközelebb már tervezetten, és nem csak „tojásmentés” céljából fogom így csinálni.

És még szénhidrátszegény is volt az étel, a szép, színes és nem utolsósorban nagyon kellemes ízű körettel együtt.