HTML

àlabeck

Csak főzök és elmesélem. Közben néha magamról is.

Ha írnál: beckzsu@gmail.com

Címkék

általános (20) avokádó (3) bab (7) befőzés (26) brokkoli (4) büféasztalra (117) cékla (4) csirke (90) csirkecomb (58) csirkemáj (22) csirkemell (124) csirkeszárny (3) cukkini (38) darálthús (56) dió (32) édes (65) egyéb (17) egytálétel (117) főzelékféle (45) fűszer (32) gomba (31) grúz (7) gyors (3) gyümölcsös (48) hajdina (5) hal (39) hidegkaja (53) káposzta (20) karfiol (24) kelbimbó (6) kézimunka (7) kímélős (26) köret (77) krumpli (79) leves (39) low carb (13) mák (5) maradék (39) marhahús (13) mártás (48) menüterv ötlet (3) mesélek (20) olajbogyó (11) orosz (28) padlizsán (43) paprika (4) paradicsom (3) pörkölt (25) pulykacomb (22) pulykamell (17) rágcsa (23) rakott (48) rántott (49) reggeli (10) sajt (8) saláta (84) sertéshús (53) spárga (23) szabad tűzön (13) személyes (119) tészta (43) töltött (19) túró (18) uborka (5) zöldség (162) Címkefelhő

Utolsó kommentek

Sonkás lepényke

2009.11.24. 16:25 BeckZsu

A múltkor, felvágott-helyettesítő és egyéb célra beszerzett főtt, füstölt tarja nem bizonyult elég jónak ahhoz, hogy csak úgy kenyérrel megegyük reggelire, vacsorára. Ez egy nagyobb darab volt, aminek az eleje, ami látható volt a vásárlásnál, teljesen rendben volt, ettünk is belőle. A további rész viszont már nem tetszett, nem zsíros, hanem inkább mócsingos volt.

De azért nem volt annyira rossz sem, hogy ételbe ne használjam. A még megmaradt kb. 20 deka elég lett volna akár egy jó sonkás tésztára is – ez volt az első ötletem – de aztán inkább valami könnyebbet akartam, valami zöldség-, ill. főzelékfélét. Végül egyszerű párolt zöldség készült, így a húsból elfért mellette egy picit „komolyabb”, tehát kalóriadúsabb valami. (Amúgy is szeretem az ilyen lepénykéket, szoktam belekeverni zöldségeket is, most nagyobb volt a hústartalma.)

A sonkát (ami nem sonka, hanem tarja) kicsi kockákra vágtam, így könnyen megszabadultam a nekem nem tetsző részeitől is.

Két tojást két evőkanál liszttel elkevertem, tettem bele egy nagyon kevés sót, borsot, fokhagymaport és egy mokkáskanál sütőport. Annyi tejjel kevertem csomómentesre, hogy sűrűbb tejföl állagú legyen.

Hozzákevertem a sonkakockákat, és serpenyőben, olajban, evőkanállal adagolva sütöttem meg a lepénykék mindkét oldalát.

Tudtam, hogy kettőnknek ez túl sok egy ebédre, úgy gondoltam, hogy hidegen sem lesz rossz, például tejföllel vagy valamilyen savanyúsággal. Igazam lett, és így sikerült kellemes ennivalót előállítani az amúgy közepes húsból.

Szólj hozzá!

Címkék: sertéshús rántott maradék

A bejegyzés trackback címe:

https://beck.blog.hu/api/trackback/id/tr41549156

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása