VKF XIII./2

Nem tudom, mennyire számít ez különleges köretnek, magát a hajdinát a reform-, illetve egészséges táplálkozás terjedésével egyre többen megismerik, most már több helyen olvashatunk is róla, de azt hiszem, nálunk gyakrabban alkalmazzák hajdinaliszt formájában.

A kása több országban legalább olyan gyakran fogyasztott étel, mint nálunk a rizs.

Amikor sok évvel ezelőtt először megérkeztem Moszkvába, a második napon az egyetemi étkezdében – igen csekély orosznyelv-tudásom miatt – egyszerűen azt rendeltem, amit az előttem álló. Valami számomra azonosíthatatlan étel volt, első pillantásra a tarhonyára hasonlított, de a szaga rögtön elárulta, hogy nem az. Megkérdeztem valakit, hogy mi ez, a válasz: grecska (гречка). Később próbáltam a szótárban megtalálni, nem sikerült, végül kiderítettem, hogy az becenév, a teljes neve: grecsnyevaja kasa (гречневая каша). Megtudtam, hogy hajdina. Ettől sem lettem sokkal okosabb, bár regényekben korábban már olvastam erről, rémlett, hogy valamikor, talán a háború előtt, ettek ilyesmit az emberek.

Később aztán elég sokszor ettem – annak ellenére, hogy megszeretnem nem sikerült –, bármilyen hús- vagy halétel mellett is előfordul köretként, de sokan szeretik magában is, esetleg gombával, hagymával összekeverve (mint a gombás rizs).

Az elkészítése is hasonló a rizshez, még abban is, hogy létezik néhányféle elmélet, amelyek leginkább az apró részletekben különböznek. Néha tejben is főzik.

Az alaprecept

A hajdinát – 4 személyre 25 dkg – megmossuk, alaposan lecsorgatjuk, semmiképpen ne maradjon víz rajta. Lábosba tesszük (Itt már kétféle iskola van, az egyik szerint megpirítjuk kissé, a másik szerint nem. Szerintem pirítva jobb.), szárazon, kevergetve átpirítjuk, majd kétszeres mennyiségű vízzel (fél liter) fölengedjük, a legerősebb lángon felforraljuk. Egy teáskanál sót beleszórunk, és azonnal a legkisebbre vesszük a lángot. Jól lefedve, kevergetés nélkül főzzük 20-25 percig, majd lezárva a tűzhelyet, lefedve, letakarva tartjuk legalább még egy félóráig. Ezután szoktak belekeverni egy evőkanál vajat. A kása akkor jó, ha a szemek nincsenek összeragadva.

Összefoglalva; a hajdinakása nagyon egészséges, sokoldalú, diétában is ajánlható. Ezzel együtt elárulom, hogy – bár sokszor ettem, főztem is – nem ezt kérem a születésnapomra.