Nem tudok jobb szót találni a máz helyett, persze nem úgy kell elképzelni, mint egy sütimázat. Egyszerűen csak nem pácolva volt a hús a mézzel, mustárral, nem volt mártásos, szaftos sem. Mindkét változat finom, szeretem. De most csak este elővettem a húst – pulyka medaliont – a fagyasztóból, áttettem a hűtőbe, anélkül, hogy tudtam volna, hogy készítem el. Na, nem mesélem el hosszasan, de végül csak elkészült, jó is lett.
Először csak kicsit megsóztam a húst, nagyon kevés csirkezsíron, erős lángon körbepirítottam. Ezután rátettem kb. darabonként egy-egy kiskanálnyi mustárt, megforgattam, hogy mindenhol érje, és kisebbre véve a fokozatot, lefedve párolni kezdtem. Amikor puhának találtam, minden darabra csorgattam egy kevés mézet, párszor megfordítottam, és már fedő nélkül elsütöttem a levét, de éppen csak, hogy ne égjen meg. Végül megszórtam egy kevés fahéjjal is, ugyanúgy, átforgatva. Ezzel már csak egy egészen kis ideig sütöttem, amíg az illata terjedni kezdett. Egy kicsit megkóstoltam, hogy éppen eléggé savanykás legyen a mustártól, kicsikét édeskés a méztől, de egyik se legyen túlzott. Akkor még lehetett volna utánaízesíteni, de pont jó volt.
Olyan tört krumplit csináltam mellé, ami „serpenyőben pirított” lett volna, ha ez nem újkrumpli, és nem megy szét, de erre számítottam is, teljesen jó volt így.
És ami a lényeg, a salátaféle. Igazából ehhez találtam ki az egészet. Volt egy elfekvő, szép nagy kígyóuborkám, azt mindenképpen el akartam használni. Valami tzatziki-féle saláta lett, a körülményekhez igazítva. Az uborkát a reszelő nagyobbik lyukán reszeltem, egyenesen egy szűrőbe, hogy a leve lecsorogjon. Közben egy tálba két nagy gerezd fokhagymát nyomtam, megsóztam, egy ideig állni hagytam, hogy ne legyen túl erős. Az uborkát enyhén ki is nyomkodtam, összekevertem a fokhagymával, belekevertem egy kis maréknyi apróra vágott mentalevelet, egy-egy kis csokor metélőhagymát és metélőfokhagymát. Az egészet jól elkevertem egy pohár joghurttal és egy pohár tejföllel. A hűtőbe tettem pihenni, amíg a hús és a krumpli elkészült.
Az egésznek együtt csodásan nyárias íze volt. Nem tudom, de én úgy képzelem, hogy talán még valami görögös hangulat is keletkezett ezektől az illatoktól.
Utolsó kommentek