Nem valami különleges recept ez, csak elmesélem, hogy a tél alatt nagyon kiéheztem valami zöldre, és ezen nem változtat, hogy már szinte mindig lehet ilyesmit kapni, az valahogy nem ugyanaz. És persze az lett a vége, hogy már megint túlvásároltam magam; vettem egy szép nagy lollo (verde, vagyis zöld) salátát meg még egy jégsalátát is, hozzá pedig – bővítésnek – pár csomag újhagymát, egy uborkát és pár darab paradicsomot is.

Aztán láttam, hogy ez így egyszerre túl sok, és legfeljebb egy nagy mosogatótálban (ami nekem van, azt inkább nem ilyen elegánsan, hanem régi „szép” nevén vájdlingnak hívják) tudnám összekeverni. Így először csak a lollót és a többi hozzávaló felét csináltam meg, az is jó nagy adag volt.

Mindent felaprítottam, először a hagymát a szárával együtt, legalábbis amennyi szép volt belőle, azt kicsit megsóztam, aztán sorban az uborkát, a salátát, végül a paradicsomot tettem bele. Szárított fűszerkeverékkel megszórtam, ebben főleg bazsalikom van, aztán ráöntöttem két citrom kicsavart levét és jó két evőkanál fűszeres olívaolajat. (Ez attól volt fűszeres, hogy a lányom készített fetasajt-kockákat provence-i fűszerekkel, olívaolajban. A sajtot már megettük belőle, aztán az olajat leszűrtem.) Megállapítottuk, hogy nemcsak flancból hord ez a saláta ilyen fodros ruhát, az íze is kiváló.

A második alkalommal pontosan ugyanígy csináltam, csak a jégsalátából. Ehhez még a kertben már kihajtott friss oregánóból is tettem egy maréknyi felaprított levelet. És láss csodát, a két egyformán készült saláta egyáltalán nem volt egyforma. Mindkettőnek volt saját íze, pusztán csak a zöld levelek különbözőségétől.

Mi az ilyen salátákat többnyire „magyarosan”, vagyis az étel mellé szoktuk enni annak ellenére, hogy nem éppen hagyományos magyarosan készül, tehát nem ecetes-cukros lében.

De mivel valóban igen nagy mennyiség volt, és mivel nem árt egy kicsit gondolnom a súlyom csökkentésére (szándékosan nem mondom, hogy fogyókúra), vacsorára csak úgy magában ettem.

Az én ismerőseim, barátaim többségét nem nagyon lehetne rávenni, hogy ilyet egyen.

Vajon sokan vannak még, akik úgy gondolják, hogy zöld levelekből álló salátát enni csak a kecskéknek és nyulaknak való?