Régebben, amikor a piacon megjelent a fejtett vagy fejteni való bab, akkor már lehetett tudni, hogy közeledik a nyár vége. Most meg már pár héttel ezelőtt is láttam, de csak most jutottam odáig, hogy már itt az ideje venni és főzni, valószínűleg azért, mert úgy éreztem, hogy ha túl korán kezdem, ezzel siettetem az ősz eljövetelét.
Vettem tehát egy kg fejteni való babot – ez most nem kétszemélyes adag lesz –, hozzá egy csokor fehérrépát, 4 kisebb darab sárgarépát.
A babot kifejtve hideg vízben tettem fel a tűzhelyre. Amíg a víz felforrt, megtisztítottam és felkockáztam a répákat, aztán azt is beledobtam, hozzá még egy fél zöldpaprikát is.
Meghámoztam a füstölt kolbászt (elég száraz volt, azért úgy húztam le a bőrét, hogy meleg vízzel leöblítettem, így könnyen lejött), kétfélét, az egyik csípős, de mivel nem akartam, hogy túl erős legyen a leves, abból csak keveset, a másikból többet, összesen kb. 20 dkg-ot, karikára vágtam.
Kb. negyedóra főzés (persze már lassú tűzön) után megsóztam, hozzátettem a kolbászt, hamarosan már jöhet a kóstolás; puha-e a bab, elég sós-e. Rászórtam egy jó kanálnyi felvágott zellerlevelet és egy kisebb adag szintén felaprított friss borsikát.
Közben bekevertem a nokedli tésztáját: tojás, só, gríz, liszt, zellerlevél. Azért kevertem bele grízt (búzadarát) is, hogy egy kicsit keményebb legyen, egy kicsit lágyabbra kell keverni, mint a csak liszteset. Ezért jó egy darabig állni hagyni, hogy a gríz beszívja a nedvességet.
Rántást kevertem hozzá: két gerezd fokhagymát olajban átforgattam, mikor már érződött a jó fokhagymaszag, megszórtam egy bő kanál liszttel, még kevergettem, csak amíg fehéredett, lehúztam, megszórtam kis pirospaprikával, majd apránként hideg vízzel csomómentesre kevertem. Akkor adtam a leveshez, mikor a bab már puha volt. Lassan, időnként kevergetve forraltam, majd beleszaggattam a nokedlit.
A tányérján mindenki ízlés szerinti mennyiséggel megtejfölözi.
Utolsó kommentek