Szerencsére jól elvoltak, sőt, remekül érzik magukat, annak ellenére, hogy három hete senki nem foglalkozott velük. Volt eső, néha napsütés is, úgy tűnik, ez éppen elég volt, hogy szépen elinduljanak a fejlődés útján, legalábbis a többség.
A metélőfokhagyma olyan dús és erős lett, hogy le is vágtam, azonnal egy jó adagot felhasználtam az ebédhez, a többi meg megy a fagyasztóba. Hasonlóképpen levágtam a „rendes” snidlinget is, bár az nem annyira dús, de a múlt évihez képest mégis egészen jó – nem tudom, miért, tavaly nem nagyon akart szép lenni. Most készül egy egészen új fűszeres kertecském, egyes növényeket áttelepítek a régi helyről, remélem, ott majd jobban érzik magukat, mert több napsütést kapnak. Nagyon kis csenevész most a borsika/csombor/borsfű, az is az új helyre került át, talán még megerősödik. A kakukkfű is ott várja a napot, a meleget.
Kihajtott a tavalyi petrezselyem is, de azt ültettem újat az új helyre. Ott lesz – remélem – a bazsalikom is, az igazán csak napos helyen fejlődik szépen, ezért tavaly a virágok közé ültettem. Jó helye volt, de jobban szeretem, ha külön vannak a fűszerek. Remélem, beválik az új hely.
Mint évek óta, nagyszerűen érzi magát a tárkony, már most rengeteg van, ugyanúgy az oregánó is. Lestyánból sem lesz hiányom.
A citromfű (Melissa officinalis, nem a trópusi fajta) meg egészen úgy viselkedik, mint egy gyomnövény, mindenhol kibújik, ahol akar, ezért sokszor áldozatul esik a fűnyírásnak, de marad elég a számára kijelölt helyen is.
Ezekből el tudom látni a szomszédokat, barátokat is, mi ennyit nem fogyasztunk el, de azért nagyon szeretem, élvezem őket, még akkor is, ha nem vagyok egy kertészkedős tehetség. Jó rájuk nézni is, szagolgatni is.
Utolsó kommentek