HTML

àlabeck

Csak főzök és elmesélem. Közben néha magamról is.

Ha írnál: beckzsu@gmail.com

Címkék

általános (20) avokádó (3) bab (7) befőzés (26) brokkoli (4) büféasztalra (117) cékla (4) csirke (90) csirkecomb (58) csirkemáj (22) csirkemell (124) csirkeszárny (3) cukkini (38) darálthús (56) dió (32) édes (65) egyéb (17) egytálétel (117) főzelékféle (45) fűszer (32) gomba (31) grúz (7) gyors (3) gyümölcsös (48) hajdina (5) hal (39) hidegkaja (53) káposzta (20) karfiol (24) kelbimbó (6) kézimunka (7) kímélős (26) köret (78) krumpli (79) leves (39) low carb (13) mák (5) maradék (39) marhahús (13) mártás (48) menüterv ötlet (3) mesélek (20) olajbogyó (11) orosz (28) padlizsán (43) paprika (4) paradicsom (3) pörkölt (25) pulykacomb (22) pulykamell (17) rágcsa (23) rakott (48) rántott (49) reggeli (10) sajt (8) saláta (85) sertéshús (53) spárga (23) szabad tűzön (13) személyes (119) tészta (43) töltött (19) túró (18) uborka (5) zöldség (163) Címkefelhő

Utolsó kommentek

Már virulnak a fűszernövények

2010.04.20. 12:30 BeckZsu

Szerencsére jól elvoltak, sőt, remekül érzik magukat, annak ellenére, hogy három hete senki nem foglalkozott velük. Volt eső, néha napsütés is, úgy tűnik, ez éppen elég volt, hogy szépen elinduljanak a fejlődés útján, legalábbis a többség.

A metélőfokhagyma olyan dús és erős lett, hogy le is vágtam, azonnal egy jó adagot felhasználtam az ebédhez, a többi meg megy a fagyasztóba. Hasonlóképpen levágtam a „rendes” snidlinget is, bár az nem annyira dús, de a múlt évihez képest mégis egészen jó – nem tudom, miért, tavaly nem nagyon akart szép lenni. Most készül egy egészen új fűszeres kertecském, egyes növényeket áttelepítek a régi helyről, remélem, ott majd jobban érzik magukat, mert több napsütést kapnak. Nagyon kis csenevész most a borsika/csombor/borsfű, az is az új helyre került át, talán még megerősödik. A kakukkfű is ott várja a napot, a meleget.

Kihajtott a tavalyi petrezselyem is, de azt ültettem újat az új helyre. Ott lesz – remélem – a bazsalikom is, az igazán csak napos helyen fejlődik szépen, ezért tavaly a virágok közé ültettem. Jó helye volt, de jobban szeretem, ha külön vannak a fűszerek. Remélem, beválik az új hely.

Mint évek óta, nagyszerűen érzi magát a tárkony, már most rengeteg van, ugyanúgy az oregánó is. Lestyánból sem lesz hiányom.

A citromfű (Melissa officinalis, nem a trópusi fajta) meg egészen úgy viselkedik, mint egy gyomnövény, mindenhol kibújik, ahol akar, ezért sokszor áldozatul esik a fűnyírásnak, de marad elég a számára kijelölt helyen is.

Ezekből el tudom látni a szomszédokat, barátokat is, mi ennyit nem fogyasztunk el, de azért nagyon szeretem, élvezem őket, még akkor is, ha nem vagyok egy kertészkedős tehetség. Jó rájuk nézni is, szagolgatni is.

5 komment

Címkék: személyes fűszer

Csirkemell ananásszal és bulgurral

2010.04.12. 17:05 BeckZsu

Már terveztem egy ideje, hogy kipróbálom a bulgurt, ezt a török rizsnek is becézett valamit, ami mégsem rizs, hanem tört búza. Elsősorban a török és a közel-keleti konyha alkalmazza. (Többen írtak már róla, amióta nálunk is divatba jött, ezért aki még nem hallott róla, sok helyen utána tud nézni, hogy mi is ez pontosabban. Már egyre több helyen kapható, én a nagy gyógytermékes boltban vettem.) A próbára jó ürügyként kínálkozott a Limara által kiírt VKF-téma, nevezetesen a gabona (Vigyázz, kész, főzz!).

Nem próbáltam a bulgurból semmi egzotikusat főzni, nem a török vagy arab konyhát kíséreltem meg utánozni. Úgy gondoltam, hogy inkább egy egészen egyszerű ételbe kombinálom bele, számomra ez tűnt érdekesebbnek.

Ehhez hasonlót csináltam már rizsből, több változatban is, úgy látom, még nem írtam le – ezen meglepődtem, de majd pótolom, ha legközelebb lesz alkalom.

Ez már majdnem két hete készült, és mégis lekéstem a vkf határidejét a leírásával.

25 dkg bulgurt szűrőben hideg vízzel átöblítettem, aztán egy jénai tálban szétterítettem. 30-35 dkg darabkákra vágott csirkemellet befűszereztem só, bors, gyömbér és vegyes zöldfűszeres só keverékével (kicsit sósabbra, mint normálisan, mert a bulgurt nem sóztam). Ezt ráterítettem következő rétegként. Ezután egy konzerv – kockás – ananászbefőttet leszűrtem – a levét félretettem –, és a gyümölcsöt a hús tetején szétosztottam. Egyenletesen rálocsoltam 2 dl tejszínt.

A tálat lefedtem, és 180 fokos sütőbe tettem. Félóra múlva kivettem, ráöntöttem az ananászbefőtt levét, és még mindig lefedve visszatettem a sütőbe. Kb. negyedórával később levettem a fedőt, addigra a bulgur az összes levet beszívta. Rövid ideig pirítottam a tetejét, aztán rászórtam egy maréknyi reszelt sajtot, és még annyi időre tettem a sütőbe, míg az ráolvadt.

A bulgur próbája nálam jól sikerült, ez nekünk kétnapi adag volt, tehát négyszemélyesnek tekinthető. Következő próba is lesz, hiszen a félkilós zacskóból a fele még megvan.

3 komment

Címkék: gyümölcsös egytálétel csirkemell

Köszönés

2010.04.12. 08:25 BeckZsu

Megérkeztem az egyheti pihenőről. Ezalatt egyáltalán nem főztem, nem is tudok különleges gasztronómiai eseményekről beszámolni. Bár, ha jól meggondolom, számomra akár különlegesnek is lehet mondani, ha egy egész hétig büfé-, illetve gyorsételeket eszem. Márpedig most ez történt, mert inkább a látnivalókra koncentráltunk. Ennek ellenére jókat ettünk, talán azért, mert ezek a gyorskaják nem a nagy, közismert, mindenhol jelen lévő helyekről kerültek ki, hanem kisebb, számomra érdekesebb büfékből.
Most majd lassacskán visszazökkenek a hétköznapokba, folytatom ott a megszokott napirendet, ahol egy hétre felfüggesztettem.

2 komment

Címkék: személyes

Kellemes ünnepet!

2010.04.03. 18:20 BeckZsu

 

Mindenkinek

kellemes húsvétot,

szép időt, sok finom ételt,

jó hangulatot, jó barátokat

kívánok!

(Kép innen)

Szólj hozzá!

Bolognai mártás vagy húsos sugo

2010.04.03. 08:13 BeckZsu

Úgy nagyjából húsz éve lehetett, hogy a barátainkkal és gyerekeinkkel, akik akkor még persze kisgyerekek voltak, nyaranként elmentünk egy-egy hétre „táborozni”, tehát sátrazni. Olyan helyeken voltunk, ahol nem tengtek túl a civilizáció áldásai, hogy úgy mondjam, eléggé nomád körülmények között. Akkor jól meg kellett tervezni a heti étrendet, hiszen nem volt hűtőszekrény, bevásárlási lehetőség sem. (Persze el tudtunk volna menni autóval vásárolni, ha minden kötél szakad, de nem erről szólt a nyaralás.) Természetesen a konzervek is szerepet játszottak a menüben, nem sorolhatom el az egészet, nem emlékszem, valószínűleg nem is nagyon érdekes. Konzervként mindig benne volt az általunk eltett lecsó is, amit legalább ketten adtunk össze, így még jobb volt. Egy kivétel, hogy egyikünk javaslatára bevettük a menübe, hogy: bolognai makaróni (vagy spagetti), persze húskonzervből. És a végső bevásárlásnál valaki megkérdezte: te hogy szoktad csinálni a bolognait? Én? Sehogy! És így válaszoltunk mindannyian. Ennek ellenére valahogyan megcsináltuk; a konzervből, szalonnából, paradicsompüréből, ebből-abból.

Utána, amikor hazajöttünk, egyik első dolgom volt, hogy a rendelkezésemre álló receptek alapján valahogy megfőzzem ezt az ételt. Azóta már többször is, persze egészen biztos, hogy ez nem autentikus bolognai, mert miért is lenne az? Más könyvekben a tésztára való mártások – sugo – néven ez csak a húsos nevet kapta, város nélkül. Nekem így is jó, szeretjük. Ha valaki biztosan tudja az igazi nevét, majd szól.

Mostanában így csinálom:

Két felkockázott hagymát olajon kicsit megpirítottam, hozzátettem két közepes sárgarépát, egy fehérrépát és egy kisebb darab zellert, megreszelve. Ezeket is pirítottam egy ideig, aztán beletettem fél kiló darált húst. Azzal addig sütöttem-pároltam, gyakran kevergetve, amíg a hús kifehéredett. Akkor megsóztam, belekevertem két kis doboz paradicsompürét, kevés vízzel felöntöttem. Lassú tűzön, néha megkeverve főztem, ha kellett, pótoltam a levét. Kb. félóra után tettem bele egy-egy csipet rozmaringot, kakukkfüvet, oregánót (fagyasztott frisset). Ezzel még tovább főztem félóráig. Akkor van kész, amikor szinte pépes lesz.

Most kicsit változtattam a szokásos receptem, mert volt kb. 30 dkg maradék barna csiperkegombám, azt kis darabokra vágtam, és beletettem, amikor már a hús elég puha volt, és azzal még főztem kb. negyedóráig.

Ez az adag nekünk legalább kétszerre elég, tehát a feléhez makarónit főztem, a másik felét befagyasztottam. Általában többet főzök egyszerre, szerintem nem is érdemes egy adagnak nekifogni.

Nem parmezán, csak Pannónia sajtot reszeltem rá, de úgy is nagyon finom volt.

Szólj hozzá!

Címkék: tészta mártás darálthús

süti beállítások módosítása