Nem éppen a közelmúlt napokban készítettem ezt, hanem karácsonykor, de úgy gondolom, hogy nincs semmiféle ok arra, hogy ne lehetne bármikor megcsinálni.
Igazán nem bonyolult, és az is kényelmes, hogy egyszerre, egy tepsiben elkészül a hús és a köret.
Szép, méretes csirkemell-filéket – az alsó rész nélkül – úgy vágtam lapjában be, hogy mégis egyben maradjon. Az egyik felére rápakoltam a darabokra vágott, illetve inkább morzsolt feta sajtot, tetejére az egyenként négybe vágott aszalt szilvát, hússzeletenként kb. 4 egész darabot. Ráhajtottam a hús másik felét, és a biztonság kedvéért a három nyitott oldalát hústűvel összefogtam. Kívülről enyhén megfűszereztem: sóval, kakukkfűvel, római köménnyel, fehér borssal, gyömbérrel és pici piros paprikával.
A húsokat tepsibe fektettem, közé-, köréraktam a köretnek szánt, hasábokra feldarabolt sárgarépát, negyedelt hagymát és almát. Az almát nem hámoztam meg, csak a hibás részein (sajnos voltak ilyenek).
Fedő alatt sütöttem, 170 fokos sütőben, amíg a húst már puhának éreztem, de menet közben egyszer megfordítottam őket. Ekkor levettem a tepsiről a fedőt, és alsó lángon, magasabb hőfokon igyekeztem elfőzni a levét. Amikor a hús teteje pirulni kezdett – mert azért alsó lángon is megpirul – egy-egy darab bacont fektettem rájuk.
Amire a szalonna szépen megpirult, az étel elkészült. Tálalásnál a hústűket kibányásztam, ilyenkor már nem esik szét.
Nagyon kellemes ízkavalkád keletkezett az édes, sós, savanykás meg mindenféle keverékből.
Megjegyzés: akinek jobban tetszene sertéshúsból, természetesen ugyanígy megcsinálható, a karaj nagyjából hasonlóan könnyen megpuhul. Ez azért fontos, hogy az egyszerre sütésnél a zöldségek, főleg az alma ne főjön szét.
Utolsó kommentek