Ha már leves, akkor ilyet, illetve ilyen jellegűt főzök a leggyakrabban. Annak ellenére, hogy mindig hasonló, mégis mindig más, attól függően, hogy milyen zöldségből készül. A nálunk használatos elnevezéséről már elmélkedtem, egyet kifelejtettem, ismerek olyat, aki az ilyesmit kertlevesnek hívja. De ez a név csak akkor jogos, ha valakinek valóban elég sokféle zöldsége van a kertben, tehát kimegy, összeszed ezt-azt, majd főz belőle egy jó kis vegyes levest. Ennél jobb nincs is, de hát mi marad annak, akinek nincs kertje? Ilyenkor inkább a piac vagy ha arra éppen nincs mód, idő, akkor a zöldséges.

Most, hogy ott voltak a csirkecsontok, zöldborsólevest terveztem belőle. Az első zöldségesnél nem volt borsó. Nagyon szép csomag zöldség; sárga- és fehérrépa volt, vettem még mellé egy karalábét is, amikor ilyen szép friss, abból is jó a leves. De tovább kellett vásárolni, mert az első helyen újkrumpli sem volt, a másodiknál volt egy kevés borsó is, így az sem maradt ki.

Ilyen friss, gyenge zöldségből nem úgy főzöm, mint a fagyasztottból, hanem a répákat, karalábét kockára vágtam, kevés olajon átpirítottam, hozzátettem a borsót, mindegyik nagyon hamar már puhulni is kezdett. Közben a csirkehátat, csontokat elkezdtem főzni, szokás szerint amikor felforrt, az első levét leöntöttem, új, tiszta, sós vízben puhára főztem. A zöldséget megszórtam egy kanál liszttel, kiskanál pirospaprikával, aztán a csontlével felengedtem, a csontokat is beletettem. (Mi szeretjük lerágcsálni.)

Egy tojásból, grízzel és liszttel vegyesen, petrezselymet és egy kis lestyánt belekeverve nokedlitésztát kevertem, kiskanállal beleszaggattam a levesbe. Végül az egészet megszórtam elég sok petrezselyemmel, kevesebb lestyánnal (az bőven terem a kiskertben).

Elgondolkoztam, hogy használom – én is, más is – ezt a szót, hogy gezemice, de vajon honnan ered? Én úgy tudom, hogy vegyes zöldséget jelent, csalamádét is hallottam már így nevezni. Talán a német Gemüse szóból? Ki tudja pontosabban, hogy így van-e?