Folytattam a kísérletezést a lassú, alacsony hőfokon sütéssel. A leírások, amiket láttam, olvastam, általában nagyobb darab, egyben sült húsokról szólnak. Én meg éppen azt akartam kipróbálni, hogy viselkedik a szeletelt hús, ha így sütöm. A tarja hirtelen sütve is jó, de leginkább csak frissen, ha netán marad belőle másnapra, akkor már nem annyira. Erre is kíváncsi voltam, hogy így, lassan sütve milyen lesz.
Első menetben éppen csak kicsit sóztam meg a húst, és nagyon gyorsan, erős lángon mindegyik darabot mindkét oldalán megpirítottam.
Összekevertem egy evőkanál mustárt, ugyanannyi baracklekvárt, sót, borsot, pirospaprikát és éppen csak annyi olajat, hogy kenhető legyen. Ezzel bekentem a húsokat, egymás mellé fektettem egy tepsibe. (Alá szilikonlapot tettem, ez jelentősen megkönnyíti majd a mosogatást.)
A sütőben először ~90°-on sütöttem egy órát, aztán 220-on még félórát, eközben egyszer megfordítottam.
Finom, porhanyós lett a végeredmény, másnapra sem keményedett meg, átmelegítve is ugyanolyan puha, kellemes volt.
Hozzá főtt-sült krumplit és jégsalátából, piros kaliforniai paprikából és hagymából készült joghurtos salátát ettünk.
Utolsó kommentek