Amikor a piacon megvettem a karfiolt, egyáltalán nem gondoltam végig, hogy mit főzök belőle. Megtetszett, megvettem, majd csak lesz valami. De oldalast is vettem, és ahhoz valamilyen főzeléket terveztem. Aztán hazamentem, és mondtam, hogy feltehetően karfiolfőzelék lesz, mert azonkívül csak padlizsánt vettem, de azt tudtam, hogy abból mi lesz. Én ezt először viccnek szántam, és még mindig végleges elgondolás nélkül, csak megfőztem a karfiolt sós vízben, ahogy szoktam, nem túl puhára. És végül is miért ne lenne főzelék? Mikor picik voltak még a gyerekeim, akkor főztem ilyet, már arra sem emlékszem, hogyan, azóta nem.
Hát most így: egy evőkanál lisztet összekevertem egy kis vízzel és egy pohár tejföllel, megsóztam, és elég bőségesen tettem bele fokhagymaport. Összefőztem, aztán belekevertem a kisebb darabokra vágott karfiolt. (Persze ha előre tervezek, félretettem volna a főzőlevét, és azzal hígítom.) Addig főztem csak, hogy a liszt ne legyen nyers, még kevés vizet tettem hozzá, bőven szórtam bele petrezselymet. Olyan kellemes, könnyű főzelék lett, hogy biztosan fogok még ilyet főzni.
Az oldalast csirkezsírban sütöttem, fokhagymával, hagymával, paprikával és paradicsommal ízesítve.
Utolsó kommentek