Ez főleg azért érdekes (nekem), mert próbáltam visszaemlékezni, hogy mikor főztem utoljára kocsonyát, hát legalább tíz éve. Pedig szeretem, csak abból nem lehet keveset főzni, kettőnknek pedig nem kellene sok. Most azért nem tudtam kihagyni, mert amikor a sült csülökhöz előfőztem a csülköt, maradt a levéből. És ez egészen hasonlóan volt ízesítve, mint a kocsonya, belefőtt egy méretes csülök, persze bőrrel, tehát úgy éreztem, hogy kár lenne nem felhasználni. (És még az is lehet, hogy tudat alatt hatott rám a miskolci kocsonyafesztivál beharangozása.)
Vettem három kicsi első csülköt – így a szükséges bőr, és amit én szeretek, hús is egyben volt. És megláttam, hogy füstölt sertésnyelvet árulnak, abból is vettem két darabot. Én régebben még soha nem próbáltam füstölt húst tenni a kocsonyába, de tudom, hogy van, ahol úgy főzik. (Ha nincs „előfőzött” lé, akkor még vettem volna külön bőrt is, esetleg körmöt.)
Miután minden húst jó alaposan megmostam, lábosba tettem alulra a csülköket, tetejére a két nyelvet. Ráöntöttem az előző csülök levét (ez ugye már előzőleg hasonlóan ízesítve volt, de még fokoztam), beletettem egy fej hagymát egészben, egy fej fokhagymát meghámozva, gerezdekben, 15 szem egész borsot. Sót nem, gondoltam, a füstölt hús talán elég sót ad, amikor már valamennyit főtt, megkóstoltam a levét, hogy elég sós-e. Néha szoktam egy-egy szál sárga- és fehérrépát is (vagy zöldséges ételízesítőt), de most nem tettem, egyrészt a füstölt hús miatt, másrészt volt benne pritamin, ezt elég plusz íznek gondoltam. Kb. három órát főtt egészen lassú rotyogással, érdekes, egyszerre puhult meg minden.
Akkor a nyelvet külön tálra tettem, az nem került a kocsonyába. A csülkökből könnyen kivettem a csontokat, kisebb darabokra vágtam, tálakba szétosztottam. (Kényelmesebb, ha egy adagos tányérba tesszük, de nálam nincs elég hely azokat szétrakni, így tálakba került.)
És itt elkezdtem pánikolni, hogy mi lesz, ha nem dermed meg, hogy vajon elég volt-e ehhez a négy csülök bőre. Hát addig-addig nézegettem, míg végül belekevertem két teáskanálnyi zselatinport, biztos, ami biztos. Ezután a levet sűrű szűrőn keresztül ráöntöttem a tálakban lévő húsra.
Amikor kihűlt, betettem a hűtőbe. Evéshez „szeleteket” vágtunk belőle, és tormával, tormáskával és/vagy citromlével kísérve fogyasztottuk.
Utolsó kommentek