A padlizsánsalátás krumpliból kétszeresen is volt maradék. Részben az elkészült ételből, másrészt pedig az üvegben is maradt egy jó nagy padlizsán és a mártásból is egy kicsi, amit nem tettem a krumplira, mert túl soknak találtam. Ahhoz már kevés volt, hogy még egy ebéd kiteljen belőle kettőnknek. Eszembe jutott a rég nem látott-evett parasztreggeli, amiben volt krumpli, szalonna, hagyma, meg ez-az, rajta meg tojás.
Egy kis darab húsos szalonnát felkockáztam, kisütöttem. Rátettem először az üvegben maradt padlizsánt feldarabolva, mert az még nem volt megsütve előzőleg, aztán a többit is. A húst kicsire vágtam, úgy tettem bele. Mindezt kicsit megpirítottam. Közben felvertem a tojásokat, belekevertem a maradék hagymás-paprikás-paradicsomos mártást is.
Igyekeztem a serpenyőben egyenletesen szétteríteni mindent, ráöntöttem a tojást, megsütöttem, miközben próbáltam nem összekeverni, hogy mutatós is maradjon, amennyire lehet. Így már elég volt ebédre némi kenyér kíséretével.
Valami ilyesmit akkor is érdemes csinálni, ha pl. marad egy kevés sült krumpli, ami nem frissen nem túl jó, de szalonnát, hagymát, paprikát stb. hozzátéve, tojással megsütve mindjárt más, és nem vész kárba az étel.
Utolsó kommentek