Legyünk egy kicsit vidámak, szeretném megosztani ezt a féltve őrzött – mondjuk úgy – vendéglátó-ipari emléket, gyöngyszemet.

Rákattintva láthatóvá válik az egész.

A vendéglő Pesten, a Ferdinánd-híd közelében van, régen nem láttam, de valamikor olcsó és ehető ételt lehetett ott enni, a környékről sok dolgozó is járt oda, többek között édesanyám, és néha vele én is.

Akkor készült, amint a rajta lévő dátum mutatja, amikor a legtöbb kedves gasztroblogger még meg sem született. Akkoriban írógéppel írták a vendéglőben az étlapot, sok példányban, indigóval, naponta újraírva. Sokszor akadt olyan, amit alig lehetett elolvasni. Ha egy étel aznapra elfogyott, megjelölték.

De ez a példány még az ilyenek között is ritka csemege. Azt javaslom, hogy aki jól akar szórakozni, nagyon figyelmesen olvassa el, sorról sorra, érdemes.