Nem első eset, hogy a csirkemellet ananásszal töltöm, kicsit másképpen. Szerintem a konzerv ananászdarabok jó lehetőséget kínálnak a különféle ízesítésre. Kombináltam már a tölteléket sajttal, sonkával, mindegyik jónak bizonyult. Most savanykásabb, pikánsabb ízesítést választottam.

Most, miután a kis doboz konzervből (enyhén cukrozott volt) leszűrtem a levét, a darabkákat még apróbbra vágtam. Hozzákevertem két teáskanálnyi ecetes reszelt tormát és egy kanál tejfölt.

A csirkemellet a szokott módon lapjában vágtam ketté, így négy szeletet kaptam. Jó méretes volt, még így is elég vastag szeletek lettek, ezért kicsit megklopfoltam, hogy vékonyabb és nagyobb területű legyen. Elosztottam rajtuk a tölteléket, és próbáltam felcsavarni, de a bőséges töltelék miatt nem lett tekercs, inkább csak egy töltött rúd. Aztán a szalonnába (szeletelt bacon) tekertem; elég szép szeletek voltak, minden húsra három darab elég volt, hogy be is fedje, össze is fogja.

Egészen pici olajjal kikent serpenyőbe fektettem a tekercseket úgy, hogy ahol a szalonna vége volt, alulra kerüljön. Először erős lángon kezdtem sütni, amikor sercegni kezdett, kisebbre vettem, lefedtem. Levet engedett, abban megpuhult, közben egyszer meg is fordítottam. Tűvel ellenőriztem, és amikor átsült, újra fedő nélkül körbepirítottam. A végén jóízű barnás szaft volt alatta, mivel az ananász leve is karamellizálódott, összekeveredve a szalonnából kisült kevés zsírral.

Mellé pedig krumplipüré volt, de nem „üresen”. A megfőtt krumplit nem törtem egészen pépesre, enyhén darabos maradt. Ebbe tettem – szokásosan – egy kiskanál vajat, és csak annyi tejet, hogy a kézi habverővel fel tudjam habosítani, de ne legyen folyós. Hozzákevertem egy pici csokor petrezselymet és egy jóval nagyobb adag felaprított metélőfokhagymát. Bevallom, én nem nagyon rajongok a krumplipüréért, de így remek lett.