A rúdban sütött, más néven egybefasírt mindig nagyon jó egy hidegtálra, de nem árt, ha egy kis többlet, díszítés is van hozzá/benne. Ha egész kemény tojásokat rejtünk el a közepében, akkor az a klasszikus Stefánia-vagdalt. Azzal nekem több gondom is van; túl nagy átmérőjű lesz a rúd, a hús és a tojás ízeket nem adnak át egymásnak, ráadásul többnyire a szeletelésnél ki is potyog. Más megoldást választottam.

Először persze összekevertem a fasírtnak való húst, 1 kg darált pulykahúshoz tettem két fej felaprított vöröshagymát, három gerezd összenyomott fokhagymát, sót, borsot, majoránnát, pirospaprikát, petrezselymet, három egész tojást és két megáztatott, kinyomott zsemlét. Jó alaposan összegyúrtam, aztán két részre osztottam. Az egyikből egyszerűen rudat formáltam, úgy tettem a tepsibe. A másik részt egy fólián téglalap alakra elterítettem, és a töltelékkel megkentem. A fólia segítségével szorosan felgörgettem, így raktam a másik mellé.

A töltelékhez pedig megfőztem hat tojást, lereszeltem. Kicsit megsóztam, hozzáadtam egy maréknyi felaprított snidlinget, mustárt, hogy kicsit pikáns, és egy kanál libazsírt is, hogy egynemű massza legyen. (Tulajdonképpen egy könnyű zsidó tojás volt.)

A családomnak és a vendégeknek is nagyon ízlett és tetszett.

(3. rész)