Szép fényes, karcsú padlizsánokat sikerült venni, ennek még világos a magja, állítólag akkor nem is keserű, de azért én nem kísérleteztem, inkább a szokott módon besóztam egy negyedórára, miután kb. 7-8 mm-es korongokra vágtam.

Közben bekevertem egy sűrű palacsintatésztát (mint a cukkínis lepénynél), abba belekevertem kb. 10 dkg reszelt sajtot (edami volt, de bármilyen lehetett volna, ami reszelhető).

A padlizsánt kicsit kinyomkodtam, majd egyenként a masszába mártogattam, nem nagyon igyekeztem lecsorgatni, és serpenyőben olajon mindkét oldalát megsütöttem.

Hagymás-sajtos lepény

Úgy terveztem (mivel még soha nem sikerült eltalálnom, hogy mennyi palacsintamassza kell az előkészített alapanyaghoz), hogy a maradék masszával még hagymaszeleteket is sütök, de olyan nagy hagymám volt csak, hogy inkább negyedbe vágtam, aztán keresztbe csíkokra, és az egészet belekevertem a tésztába, és kanállal a serpenyőbe beleejtve lepényként sütöttem meg.

Tejföllel megkenve-mártogatva volt tökéletes együtt a kettő.