HTML

àlabeck

Csak főzök és elmesélem. Közben néha magamról is.

Ha írnál: beckzsu@gmail.com

Címkék

általános (20) avokádó (3) bab (7) befőzés (26) brokkoli (4) büféasztalra (117) cékla (4) csirke (90) csirkecomb (58) csirkemáj (22) csirkemell (124) csirkeszárny (3) cukkini (38) darálthús (56) dió (32) édes (65) egyéb (17) egytálétel (117) főzelékféle (45) fűszer (32) gomba (31) grúz (7) gyors (3) gyümölcsös (48) hajdina (5) hal (39) hidegkaja (53) káposzta (20) karfiol (24) kelbimbó (6) kézimunka (7) kímélős (26) köret (77) krumpli (79) leves (39) low carb (13) mák (5) maradék (39) marhahús (13) mártás (48) menüterv ötlet (3) mesélek (20) olajbogyó (11) orosz (28) padlizsán (43) paprika (4) paradicsom (3) pörkölt (25) pulykacomb (22) pulykamell (17) rágcsa (23) rakott (48) rántott (49) reggeli (10) sajt (8) saláta (84) sertéshús (53) spárga (23) szabad tűzön (13) személyes (119) tészta (43) töltött (19) túró (18) uborka (5) zöldség (162) Címkefelhő

Utolsó kommentek

Ropogós sült csirkeszárny

2020.02.19. 07:51 BeckZsu

vinegrcsszarny1.jpg

Elgondolkoztunk, hogy mikor is jött divatba itt a csirkeszárny mint külön étel, illetve ropogtatni való. Gyerekkoromban – ami igaz, elég régen volt – nem nagyon árultak külön-külön csirkealkatrészeket; egész csirkét vett mindenki. Aztán a szárnyát vagy a levesbe, vagy pörköltbe főzték bele. Nagymamám a rántott csirkénél a szárny „hóna alá” tette a májat, úgy panírozta, rántotta. Azt nagyon szerettem. Én, még régebben, amikor kicsik voltak még a gyerekeim, talán párszor csináltam így, azóta nem. Nem tudom, miért...

De még később is, mikor már nemcsak a „bontott csirke” jött divatba, de lehetett venni csirkecombot vagy -mellet, far-hátat stb., akkor sem emlékszem, hogy különösebben kapós lett volna a szárny. Talán a barbecue, a kerti sütögetés – talán a KFC is – elterjedése kellett hozzá, hogy megkedveljék(-jük).

Egyszercsak egy boltban elkezdtek kétrészes szárnyakat árulni (az utolsó, vékony rész nélkül), elég kedvező áron. Hát akkor vettem is párszor, sütőben sütöttem, kipróbáltam néhányféle pácot – ötleteket főleg a Pinterestről vettem, olyan helyekről, ahol ilyesmit már régóta csináltak. Nyilván nemcsak én voltam így vele, mások is rákaptak, annyira, hogy hirtelen az ára magasabb lett, mint a csirkecombé. Én így már nem vettem.

Nemrég újra megláttam, akciósan, elfogadhatóan – hát vettem egy adagot. És ráadásul olvastam valahol egy ötletet, hogy sül nagyon ropogósra a szárny; sütőporral kell megszórni. Ezt próbáltam most ki.

A kétrészes szárnyakat elvágtam, külön volt a felső és középső rész. Éppen csak sóval és citromos borssal fűszereztem, aztán megszórtam nem túl sok sütőporral. Előmelegített sütőben, sütőpapírral bélelt tepsiben sütöttem 180 fokon, míg szép piros, ropogós lett.

Mivel mostanra ilyen nagy „kincs” lett, nem „ropiként” rágcsáltuk le, hanem ebéd volt belőle, a vinyegret saláta körettel.

vinegrcsszarny2.jpg

Hogy a sütőportól, vagy mindenképpen olyan lett volna, már nem derül ki, de valóban jól sikerült a ropogósságot elérni, az íze is jó volt ilyen egyszerűen fűszerezve.

Szólj hozzá!

Vinyegret (винегрет) – céklás saláta

2020.02.14. 13:31 BeckZsu

vinegret2.JPG

Az egyik leggyakrabban készített, kedvelt salátaféle az orosz, illetve a volt Szovjetunió országainak konyháiban. Hétköznap és ünnepnapokon is készült. Olcsó alapanyagok, bőséges vitamin és ásványi anyag tartalom. Remekül beválik előételként, büféasztalra, csipegetni valóként (zakuszka – закуска) például családi, baráti összejöveteleken.

Ezt a salátát fokozatosan alakították, új, néha váratlan alapanyagokkal is „turbózták”, és azóta sem kevésbé népszerű, akár nagyon ünnepi étellé válhat.

Mint általában a nagyon népszerű, sok háztartásban készített ételek receptje szinte minden családnál különböző, kisebb-nagyobb eltérések vannak, egyéni ízlés szerint.

A Wikipédia meghatározása* szerint a vinyegret – falatozni való saláta főtt gyökérzöldségekből, krumpliból, sózott és kovászolt zöldségekből, vinaigrette mártással ízesítve.

Ami alapvető, és nem változik, hogy a legfőbb alapanyag a cékla, sárgarépa, krumpli. Ehhez jön az egyéni ízlés és az alkalom, amire készítjük. Sós-vizes, vagyis fermentált uborka vagy káposzta kötelező, nagyon gyakran zöldborsó (többnyire konzerv) vagy akár bab, aztán a lehetőségek széles tárháza. (Csak elmesélem, hogy orosz lapokon rákeresve sok száz változatot találtam, csak a RussianFood nevű lapon 453 vinyegret recept van.)

Én most a lehető legegyszerűbbet terveztem, mert köretként szerepelt, nem önálló ételként. Örömmel vettem valamikor észre, hogy árulnak főtt céklát, fél kilós kiszerelésben. Ez nagy segítség ilyenkor, hiszen a kevés céklát pont annyi ideig kell főzni, hogy megpuhuljon, mint a sokat.

Tehát vettem egy csomag főtt céklát. A felét használtam csak föl, a másik rész még jól elvan egy ideig a hűtőben.

A 25 dkg céklát pici kockákra vágtam, kb. ugyanakkorára a kb. 20 dkg nyers sárgarépát és ugyanannyi krumplit. A nyers zöldségeket külön-külön mikróban, gőzön puhítottam meg, hűlni hagytam. Közben a hűtőben lévő fermentált káposztából kivettem, lecsorgattam egy kb. ugyanakkora adagot, ezt apróra felvagdostam. A céklát külön meglocsoltam kevés olívaolajjal, állítólag így kevésbé adja át a színét a többi zöldségnek.

vinegret1.JPG

Amíg hűltek, elkészítettem a salátaöntetet. A „nagykönyv” szerint gyenge ecet és valamilyen jó olaj kell hozzá, 1 : 3 arányban, só és bors bele, ezt jó alaposan összekeverni, még jobb rázni, mustárt is érdemes keverni hozzá, azt mondják, az segít keveredni, könnyebben válik a keverék emulzióvá. Én ecet helyett citromlevet használtam, olívaolajat kevertem hozzá, habverő segítségével, és egy evőkanál dijoni mustárt. Aztán mindent összeforgattam, végül újhagyma zöldjével megszórtam.

Érdemes néhány órát állni hagyni (tudjuk, az összeérés), nem hűtőben, csak a konyhában, úgy jobban érezhetők az ízek.

*Винегре́т (фр. vinaigrette, от vinaigre — уксус) — закусочный салат из отварных корнеплодов, картофеля, солёных и квашеных овощей, заправленных винегретным соусом.

Szólj hozzá!

Címkék: saláta orosz zöldség köret mártás hidegkaja büféasztalra

Savanyú káposzta befőttes üvegben

2020.02.07. 10:43 BeckZsu

fermkap1.jpg

Mondhatom, hogy továbbra is hódolok a fermentálás divatjának, de ez nem lenne egészen igaz, mert hiszen a sós-vizes uborkát addig is csináltam, amíg nem terjedt ez el ennyire. Nyáron a kovászos uborkán kívül sokan csinálnak kovászos káposztát is, de ez a változat, kenyér (vagy krumpli, amit szintén lehet és szoktak alkalmazni a kovászoláshoz) nélkül, csak sós vízzel, ilyenkor is működik, tartósabb, biztonságosabb.

Gyakorlatilag ugyanúgy csináltam, mint az uborkát, amikor nem tartósra, a nem túl hideg kamrába rakhatóra készült, hanem az a változat, amikor elkészülte után hűtőszekrényben tároljuk – a nem túl távoli – elfogyasztásig.

Egy fej – kb. egy kiló – káposztát nem hajszálvékonyra felcsíkoztam. Enyhén megsózva befőttes üvegbe tömködtem, jó alaposan, ököllel, rétegenként lenyomkodtam. Ebből lett egy kisebb és egy nagyobb üveggel (amit literesnek hívnak, igazából 720 ml és a nagy, ami 1700 ml).

fermkap3.jpg

Ehhez most nem tettem sokféle fűszert, csak alá-fölé egy-egy borsikaágat, frisset, az erkélyről. Ezenkívül kb. az üveg közepe táján beleraktam egy, illetve a nagyobb üvegbe 3 db hegyes paprikát, hosszában elvágva, a csumáját kiszedve, leginkább azért, mert már fonnyadni kezdtek.

Langyos, sós lével öntöttem föl – egy liter vízhez egy evőkanál só – és mivel úgy tűnik, bevált, kálcium-kloridot is kevertem bele, literenként egy mokkáskanállal. Ez segít abban, hogy a káposzta – vagy más zöldség, ha abból készül – ne puhuljon meg, hanem kellemesen ropogós maradjon. Én úgy szeretem.

A káposzta tetejére leszorítót tettem, de még azt is lenyomtam néhány nagyobb kaviccsal. Ezeket szoktam a kovászos uborka tetejére is tenni, hogy semmiképpen ne lógjon ki a folyadék fölé; megromolna, talán meg is penészedne.

Innen már minden, ahogy az uborkánál; lazán lefedtem, tálcán a konyhában tartva vártam, hogy forrjon, beérjen. Amikor elkészültnek nyilvánítottam: már savanyú volt, nem sós, abbahagyta a bugyborékolást, fóliát tettem rá, majd rendesen rácsavartam a fedőt, és a hűtőbe tettem.

Nem arra szántam, hogy valamiféle savanyú káposztás ételt csináljak belőle, hanem inkább egyfajta káposztasalátaként étel vagy akár zsíros kenyér mellé.

fermkap2.jpg

Szólj hozzá!

Szaftos pulykamell hurmában pácolva

2020.02.05. 08:53 BeckZsu

hurmapuly1.jpg

A hurma egy olyan gyümölcs, aminek rengeteg neve van – sok meleg helyen terem, és mindenütt másképp hívják. A Wikipédia szerint datolyaszilva (Diospyros kaki), sharonfruit, hurma, kákó, persimon, kakiszilva. Sokan megismerkedtek vele már korábban, külföldi utazásaikon. Miután már jó néhány éve lehet kapni itt nálunk is, egyre többen ismerik, szeretik is. Én hurmaként ismertem meg valamikor régen, azóta is így nevezem. És nagyon szeretem, savanykás-édes, kellemes ízét. Ráadásul azt mondják, rengeteg hasznos vitamint és ásványi anyagot tartalmaz, ami nem hátrány.

Gyakran veszek, amikor akciós, és eddig még nem fogtam ki olyat, ami erősen csersavas (mint ahogy annak idején megismertem), de most legutóbb olyan volt. Még akkor sem vesztette el az erősen összehúzó hatását, amikor már a konyhában beérett, ahogy máskor is. Olvastam valahol, hogy megfőzve ezt az ízt elveszti, kipróbáltam. Szerencsére igaz.

Mivel elég sokféle savat is tartalmaz, alkalmas húsok pácolására is, így nemcsak megfőztem, hanem erre is felhasználtam. Egy ideje gyakran veszek pulykamell belső filét, sokféle ételhez jó, egyben sütve is, apróhúsnak vagy keresztben kisebb szeletekre vágva is jól működik, most kisebb darab volt, ezt vágtam fel szeletbe, így kisebb-nagyobb darabok lettek.

hurmapuly3.jpg

Két nagyobb fej hagymát felaprítottam, kissé megdinszteltem. Két érett hurmát meghámoztam, feldaraboltam, a hagymával együtt pároltam tovább. Amikor viszonylag egységes massza lett belőle, félretettem hűlni. Amikor kihűlt, belekevertem a húsdarabokat, és fóliával lefedve másnapig a hűtőbe tettem.

Akkor serpenyőbe tettem, megsóztam, fehér borssal, gyömbérrel fűszereztem, néha megkeverve átsütöttem / főztem, amíg a hús megpuhult – ez elég gyorsan ment. Hozzáöntöttem 2 dl főzőtejszínt, forraltam egy kis ideig, de hamar besűrűsödött, kész is. Kellemes, picit édeskés, fűszeres íze volt ennek a kevés munkával készülő, de nem mindennapi ételnek. Sima, főtt basmati rizzsel ettük.

hurmapuly2.jpg

Szólj hozzá!

Címkék: gyümölcsös mártás pulykamell

Halrudacskák kukoricasalátával – óvodás menü?

2020.01.31. 09:57 BeckZsu

halrudkuko1.jpg

Most rövidebb szünet – a harmadik gerincműtét, ezúttal nyaki – után mesélek a nagyon-nagyon egyszerű és gyors ebédkészítésekről. Ahogy az előző kihagyás utáni újra jelentkezésemkor írtam; most is szerepelnek vásárolt félkész alapanyagok is, meg az előre a fagyasztóba bekészletezett mindenféle. A lényeg, hogy gyorsan, finomat főzzek, de mégis, a nehezített körülmények (műtét utáni állapot) ellenére ÉN csináljam. Tudom, lehetne házhoz rendelni, mostanában már bőven van erre lehetőség, de én így jobban szeretem. Csak ketten vagyunk, nem eszünk sokat (a mi korunkban nem is kellene), és nem vagyunk túl válogatósak. Természetes, hogy legtöbbször két napra főzök, amit lehetőleg nem egymás utáni napon, hanem váltogatva eszünk meg.

Most a régebben vásárolt halrudacskák kerültek sorra. Tepsiben, sütőpapírra téve sütöttem meg, egyszer megfordítva, míg aranybarnára sült. Nem tartottam be a ráírt utasítást, nem fagyottan kezdtem sütni, szétraktam a tepsire, de csak akkor tettem az előmelegített sütőbe, mikor kiengedett. Nekem így vált be nagyobb panírozott halszeleteknél is – nem szeretném, ha a közepe nyers maradna.

Köretként majonézes kukoricasalátát találtam ki, ilyet már évek óta nem csináltam, nem is tudom, miért. Ezt már reggel elkészítettem, jobb, ha van ideje állni, „összeérni”.

Egy kisebb fej fehér hagymát apróra vágtam, kicsit megsóztam, egy ideig állni hagytam. A konzerv kukorica levét szűrőben lecsepegtettem. Pár kanál majonézt kb. azonos mennyiségű görög joghurttal, citromlével és pár csepp édesítővel elkevertem. Minden alkotórészt összekevertem, végül hozzátettem (a fagyasztóból) egy kanálnyi metélőfokhagymát – nemcsak az íze, hanem a színe kedvéért is. Nem tettem hűtőbe, a szobában várta meg az ebédidőt, illetve a hal elkészülését.

Úgy tudom, a legtöbb kisgyerek szereti a halrudakat, ezért éreztük úgy, hogy ovis ebédet eszünk, de nekünk is ízlett...

halrudkuko2.jpg

Szólj hozzá!

Címkék: saláta hal

süti beállítások módosítása