HTML

àlabeck

Csak főzök és elmesélem. Közben néha magamról is.

Ha írnál: beckzsu@gmail.com

Címkék

általános (20) bab (6) befőzés (23) brokkoli (4) büféasztalra (105) cékla (4) csirke (88) csirkecomb (53) csirkemáj (21) csirkemell (120) csirkeszárny (3) cukkini (34) darálthús (51) dió (32) édes (64) egyéb (17) egytálétel (112) főzelékféle (43) fűszer (30) gomba (29) grúz (7) gyümölcsös (45) hal (36) hidegkaja (41) káposzta (20) karfiol (23) kézimunka (7) kímélős (26) köret (68) krumpli (74) leves (36) mák (5) maradék (37) marhahús (13) mártás (42) mesélek (20) olajbogyó (10) orosz (26) padlizsán (39) pörkölt (23) pulykacomb (21) pulykamell (15) rágcsa (23) rakott (47) rántott (48) reggeli (10) sajt (5) saláta (73) sertéshús (50) spárga (23) szabad tűzön (13) személyes (118) tészta (41) töltött (18) túró (16) zöldség (147) Címkefelhő

Utolsó kommentek

  • BeckZsu: Igen. Azóta már többször is megcsináltam, így, és bevált. :) (2016.08.28. 18:50) Sós vizes uborka télre
  • taoka: @BeckZsu: :-) Köszönöm szépen a válaszod: szóval akkor összesen kétszer forrázod, másodszor a saj... (2016.08.28. 18:40) Sós vizes uborka télre
  • BeckZsu: @taoka: talán válaszol... én inkább várni szoktam. Ugyanilyen forró levet öntök a kovászos uborká... (2016.08.28. 16:29) Sós vizes uborka télre
  • taoka: @tt60:Régen, 2010-ben írtad: "No akkor: nem kell cifrázni: kell kapor, zöld szőlő, s torma... A ka... (2016.08.28. 16:05) Sós vizes uborka télre
  • BeckZsu: Először három napig nem lezárva marad, csak éppen letakarva. Addig kiforrja magát, utána már nem r... (2016.08.27. 16:42) Sós vizes uborka télre
  • Utolsó 20

MBG-icon_C4-A.png

Adzsika almával – grúz szósz, ételízesítő

2016.09.25. 09:19 BeckZsu

 

adzsikaalma.jpgAz adzsika (аджика) alapvető ételízesítő a kaukázusi konyhában. Az alapja piros színű, erős paprika, fokhagyma, só. (A név abház nyelven egyszerűen sót jelent, a máshol elterjedten adzsikának nevezettet ott apyrpyl-dzsikának (апырпыл-джика) hívják, ez pedig paprikás só.

És ehhez jöhet még számtalan további összetevő; szinte kötelező a koriander, ami a grúz – és más kaukázusi – konyha nagyon gyakori fűszere; sárgarépa, édes paprika, paradicsom, alma. Végtelen a variációs lehetőség, és ezt ki is használják. Ha nem annyira sűrű és sós a végeredmény, akkor nemcsak ételízesőként, hanem szószként is tökéletes. Még keverni is szokták egy másik híres mártással, a tkemalival. Képtelenség felsorolni, érdemes kísérletezni az ízekkel.

Én az alap-adzsikát vásárolni szoktam, nem készítek, nem fogy annyi belőle, hogy érdemes lenne. De a változatok … az más. Például a tkemali is nagy kedvencünk.

Az almás adzsika egy szelídebb szósz, nem annyira erős, csak csípős, pikáns ízű mártás, amit további hígítás nélkül, esetleg fűszerekkel ízesítve – bazsalikom, koriander, zeller, tárkony stb. – lehet felhasználni húsokhoz, halakhoz, csirkéhez, de zöldségételekhez is. Mártogatósnak is kellemes. Ehhez is igen sok recept van a neten, azokból kombináltam össze.

Nem csináltam túl nagy adagot, hiszen csak ketten vagyunk, nem eszünk olyan sokat, és van másféle mártás is, de mindenképpen ki akartam próbálni, ilyet még nem főztem:

1 kg paradicsomot, ½ kg kápia paprikát, három nagyobb, savanykás almát (kb. 40 dkg), ½ kg sárgarépát, egy fej fokhagymát és 5 pici darab erős paprikát megtisztítottam, feldaraboltam, majd turmixgépben összeaprítottam. (Lehet aprítóval, húsdarálóval – ahogy tetszik.)

Lábosban hozzátettem még kb. fél pohár olívaolajat, kiskanál sót. Kevergetve főztem kb. félóráig, aztán kisebb üvegekbe tettem, lezártam, és száraz dunsztba – pokrócok közé csomagolva – tettem másnapig.

Már csak a címkék hiányoztak, a helye a spájzban már elő volt készítve.

Szólj hozzá!

Címkék: mártás befőzés grúz büféasztalra

Tészta bazsalikommal, fokhagymával, szalonnával

2016.09.21. 08:38 BeckZsu

 bazsalteszta1.jpgRégebben – otthon is, menzán is – ha azt mondták, főtt tészta van ebédre, akkor többnyire édesen képzeltük el. A diós, a mákos, lekváros és jobb napokon a rakott tészta volt a gyakori. A túrós tészta édes, a túrós csusza sós, jó sok szalonnapörccel. (Ezen lehet vitatkozni, melyik az egyedül üdvözítő változat, szoktak is...) Ami nem édes, pl. a krumplis tészta és a káposztás cvekedli, az már más kategória, az elé talán egy kicsit kevésbé sűrű leves is elég volt. És ne feledkezzünk meg a sokak által nagyon nem kedvelt grízes tésztáról sem, amit sokan sóval, savanyú uborkával ettek, mások – például én – lekvárral, lehetőleg házi baracklekvárral, még többen sehogy sem.

bazsalteszta2.jpgbazsalteszta3.jpgAzt gondolom, hogy az olasz konyha terjedésével, ismertebbé válásával kezdődött a tésztaételek átértékelése, sokszínűbbé alakulása nálunk is. Talán az olasz tengerparti, apartmanos nyaralások segítettek, aztán a pizzériák megjelenése nálunk is, no meg a tévé, nem utolsósorban.

Természetesen sokak házilag is igyekeznek az „igazi” olasz ételeket, pastákat elkészíteni, autentikus recept szerint. Ez is nagyon jó, főleg azoknak, akik valóban ismerik ezeket.

Én az ötleteket élvezem, azt hogy mennyire gyorsan lehet elkészíteni egy nagyon finom ételt a rendelkezésre álló tésztaválasztékból. Azt, hogy azelőtt nem jutott volna eszembe pl. petrezselymes-fokhagymás tésztát csinálni, kevésnek tűnt volna a feltét, pedig nem...

bazsalablak.jpgMost, hogy már nincs meg a kiskertünk, az erkélyen növesztem a kedvenc fűszereimet, részben a virágok között, részben meg az ablakpárkányon. Mindegyik igazán jól néz ki, de főleg a bazsalikom nagyon kitett magáért, csodásan nő, terjed, gyönyörű. És ahányszor lecsípkedek belőle egy adag levelet, legalább háromszor annyit hoz helyette.

Ezért jött az ötlet, hogy most bazsalikomos lesz a tészta.

Előkészítésként felaprítottam egy jó nagy maréknyi bazsalikomlevelet, néhány gerezd fokhagymát szeletekre vágtam, pár darab apró piros chilipaprikát (az is az erkélyen termett) szintén felvagdostam. Egy csomag szeletelt bacont felvágtam, megsütöttem, egy kevés zsírt adtam hozzá. Beletettem a fokhagymát és a paprikát is, pár percig még sütöttem. Ezután kevertem hozzá a bazsalikomot.

A tésztát – durum, rövid cső – sós vízben kifőztem leszűrtem, és azonnal a keverékbe borítottam.

Szerintem nagyszerű, illatos, finom. Éppen csak annyira csípős, amennyire mi szeretjük (a paprikát már előzőleg teszteltük, hogy mennyire erős), egy kevés só még kellett rá, más semmi nem hiányzott.

 

Szólj hozzá!

Címkék: tészta fűszer

Sonkás-sajtos csirkemell-tekercs

2016.09.01. 07:55 BeckZsu

csmsonsajt0.jpgcsmsonsajt1.jpgcsmsonsajt2.jpgcsmsonsajt3.jpgcsmsonsajt4.jpgcsmsonsajt5.jpgSzeretem az ilyen és hasonló hústekercseket. Nem túl bonyolultan lehet elég mutatós ételt csinálni, ami ráadásul finom is. Tapasztalatom szerint így biztosan nem szárad ki a hús – legalábbis ahhoz nagyon kellene igyekezni, túlsütni stb.

Sokszor nemcsak az összerakott alapanyagokon múlik az íze, hanem azok sorrendjén is. Így aztán még a szokásos is lehet egy kicsikét változatosabb.

A sonkás-sajtos húsos összeállítás igazán közkedvelt, gyakran készített étel otthon és vendéglőben is. Többnyire rántott húsba csomagolják szeletben a sonkát és sajtot, az is finom tud lenni, de lehet másképpen is...

Most én a kifektetett (fekete-erdei) sonkaszeletekre fektettem a kissé kiveregetett csirkemell-szeleteket, nagyon enyhe – zöldfűszeres sóval – sózás után bőven rászórtam a reszelt edami sajtot, aztán feltekertem.

A nyitott felével alul serpenyőbe fektettem, kevés libazsírt tettem mellé, majd pár perc alatt, közben megforgatva, pirosasra sütöttem. A sajt egy kicsikét kifolyt, de ez egyáltalán nem baj.

„Véletlenül” éppen volt itthon két szép karalábé, ezért sült hasábkaralábét gondoltam mellé. Visszalapoztam a naplómban, mert rémlett, hogy valami hasonló volt régebben is – hát éppen sonkás tekercs mellé volt akkor is. Már itt is a bizonyíték, hogy apró különbséggel is lehet más-más ételt összerakni.

A sütőben a karalábé-köret is hamar elkészült, könnyű, gyors ebédünk volt.

Szólj hozzá!

Címkék: sonka sajt csirkemell

Lobio zöldhüvelyű babból – grúz egytálétel recept

2016.08.28. 09:00 BeckZsu

lobio1.jpg

Már ellentmondás a cím is, hiszen a „lobio” szó grúz nyelven önmagában is babot jelent (https://ru.wikipedia.org/wiki/лобио). De így nevezik a belőle készült ételeket is, ami többezerféle lehet. (https://yandex.ru/images/search?p=4&text=лобио)

Bármilyen babból készülhet, nagyon-nagyon változatosan. Nemcsak Grúziában, de az összes kaukázusi nép körében kedvelt.

lobio4.jpglobio3.jpglobio2.jpgÉn most azért választottam a zöldbabot, mert valamiért azt ritkábban szoktuk alkalmazni alapanyagként, és talán nem eléggé változatosan, pedig nagyon finom, gyenge, szálkátlan. (Ahol ezt a receptet olvastam, a szerzője azt írja, hogy ettől az ételtől kedvelte meg a zöldhüvelyű babot.) Én például szoktam belőle rakottat, gratinírozottat, prézliset csinálni, főzeléket próbaképpen, és régebben – amikor még tettem el nagyobb adagban – vegyes savanyúságba is tettem ilyet. De mégis sokkal többször főzök sárgahüvelyű babból.

Ehhez az ételhez kettőnknek két csirkecombot elvágtam, a négy darab húst befűszereztem, sóval, majoránnával, fokhagymával. Kevés zsíron minden oldalról gyorsan megpirítottam, kivettem a serpenyőből, félretettem.

Egy fej hagymát csíkokra vágtam, megpároltam a visszamaradt zsíron. Ezután hozzátettem a csirkedarabokat, átforgatás után beleraktam a darabokra vágott zöldbabot, megsóztam. Fedő alatt, kis fokozaton főztem, míg a bab és a csirke is megpuhult. Kevés leve ekkor még maradt, azt fedő nélkül elfőztem.

Négy tojást (nem túl kicsiket) felvertem, kissé megsóztam, és a serpenyőbe öntöttem, amennyire tudtam, egyenletesen. Keverés nélkül, éppen csak a szélein meg-megemelgetve, lassan sütöttem, míg a tojás megszilárdult. Azonnal tálaltam. (Kenyeret is lehet hozzá enni, eredetileg grúz lepénykenyér a legjobb.)

Szólj hozzá!

Címkék: zöldbab egytálétel főzelékféle grúz

Rakott cukkini – rakott krumpli módra

2016.06.30. 08:53 BeckZsu

rakcukkkolbtoj1.jpg

rakcukkkolbtoj3.jpgrakcukkkolbtoj2.jpgTovábbra is tudnám dicsérni – mint ahogy már többször tettem – a tökfélék sokoldalúságát, előnyeit, és hogy mi még mindig nem untuk meg. De minek, mikor ez egyértelműen kiderül az elmesélt ételeim leírásából.

Most azonban egyáltalán nem egy előre elgondolt ötletet valósítottam meg, hanem szépen sorban a véletlen rakta össze ezt az ebédet. Először vettünk egy darab száraz kolbászt, próbaképpen, mert ilyen fajtát még nem láttunk. (Gyakran próbálkozunk, kevés sikerrel.) Nem volt túl rossz, de nem is túl jó. Úgy döntöttünk, hogy nem esszük meg hideg kajának, a párom javasolta, hogy legyen inkább belőle rakott krumpli, az úgyis régen volt már.

Közben egy kedves ismerőstől kaptam egy szép, fiatal tököt és egy nagyobbacska, de szintén még gyenge cukkinit. És akkor úgy döntöttem, hogy inkább rakott cukkini lesz. Igaz, nemrég volt rakott padlizsán a műsoron, de egészen másképp (majd leírom azt is).

Ehhez megfőztem 4 db tojást keményre, a kolbászt karikára vágtam, a cukkinit is. A kolbászt – ahogy a rakott krumplihoz is szoktam – átforgattam kevés zsíron, aztán kihalásztam. Ugyanezen a zsíron egyenként átpirítottam a cukkinikat. Ezután egy jénai tál alját kiraktam a cukkinikkal, rá egy sor karikára vágott kemény tojást, arra a kolbászt, végül a cukkinik másik felét.

A sütőbe tettem, kicsit összesütöttem. Közben elkészítettem az öntetet. Ehhez egy kanál lisztet szárazon megmelegítettem (a cukkini és a többi éppen elég zsíros volt) tejjel elkevertem, tovább kevergetve belefőztem egy nagy háromszögletű sajtot, végül egy pohár tejföllel is összekevertem. Ráöntöttem a rotyogó cukkinik tetejére, majd addig sütöttem még, amíg kissé pirulni/barnulni kezdett.

Nagyon szépen tálalni nem tudtam, de jó lett. Hozzá azért nem ártott egy citromos vegyes saláta, amit még előző nap készítettem, jó nagy adagot.

Szólj hozzá!

Címkék: egytálétel rakott cukkini