Már jó pár éve, hogy fölfedeztem magamnak ezt a remek ételötletet, azóta már többször is elkészítettem. Köretként még mindig úgy gondolom, hogy legjobban a rizs illik hozzá, de azt igyekszem változatosabbá tenni. Gombával, kukoricával, petrezselyemmel, no meg salátával és mártásokkal. Például mártásként nagyszerű mellé a tkemali (fűszeres; édes, savanyú, csípős szilvaszósz) vagy akár egy sima snidlinges-joghurtos.
Maga a sajtgolyó kevésbé változik, az alap a nem kőkeményre felvert tojásfehérje, amibe óvatosan belekeverem a reszelt sajtot, annyit, hogy formálható massza legyen. Ebből vagy golyókat vagy laposabb formát, amolyan fasírtszerűt csinálok, amit lisztbe (főképp kukoricalisztbe, mert attól finom ropogós lesz, de ha valaki jobban szereti, morzsával is jó) forgatás után olajban – legutóbb kókuszzsírban – szép barnásra sütök.
Természetesen nagyon sokat számít, hogy milyen sajtból készül, én igyekszem mindenképpen valami jó ízűt választani. Ha ez túl drágának bizonyul – ami elég valószínű – akkor legalább keverve valami egyszerűbbel.
Hagyományos, szeletben rántott sajtot azóta nem szoktam csinálni, ezzel a formával nem kell aggódni, hogy kifolyik a „huzatból”, és nem kell vastag panírba sem csomagolni, amit meg egyébként nem szeretek.
És még a sajtkedvelőknek ajánlom a sült, illetve grillezett sajtot is, megfelelő sajtból már az is a kedvenceim között szerepel.
Mindezt főleg emlékeztetőnek írom, például, hogy a szemem elé kerüljön, amikor azon töröm a fejem, hogy mit is főzzek holnap és a következő napokon...
Utolsó kommentek