Talán nem meglepő, hogy kettőnknek sokszor főzök egyféle ételt legalább két napra. Többekkel beszélgettem, sokan így tesznek. Évekig megszoktuk, hogy többen vagyunk, nagyobb adagra áll a kezünk-fejünk. Ez a könnyebb része, előbb-utóbb meg lehet tanulni a megfelelő mennyiségeket. De ha szeretnénk minden napra inkább valami más programot is találni a főzésen kívül, akkor jobban megéri az ismétlős módszer. Én azonban úgy szoktam tervezni, hogy mégis változatos legyen a menü, hogy egyiket-másikat – vagy a húst vagy a köretet – cserélgetem. Nem nagy ügy, de nekem érdekesebb így.
Így például a fasírt és tepsis zöldbab után a következő alkalomra a fasírt mellé ún. wok zöldséget készítettem. Az ilyen – kínai, ázsiai, wok néven előforduló – zöldségkeverékeket azért is szeretem, mert olyan alkotórészeket is tartalmaz, amit külön-külön nem biztos, hogy könnyen megtalálok, különleges gombák, bambuszrügy stb. És mivel vékony csíkokra van minden darabolva benne, pillanatok alatt ropogósra elkészül, miközben nem puhul túl. Gondolom, ezt a belekevert citromsav jóvoltából érik el.
Másik nap megsütöttem szép ropogósra négy darab csirkecombot – ez gyakori nálunk – ez is két napra elég. Első nap mindössze egy répasalátát csináltam hozzá. Ehhez a nem túl nagyméretű sárgarépát finomra reszeltem. Öntetet kevertem tejfölből és joghurtból. Mustárral, citromlével, kevés folyékony édesítővel, sóval ízesítettem. A répával elkevertem, pár órára állni hagytam, nem hűtőben, csak a konyhában, a friss csirkecombhoz szerintem nem jó, ha túl hideg.
És végül a megmaradt két csirkecomb mellé a zöldbab és a répasaláta vegyesen is nagyon jó volt, a szín is mutatós.
Továbbra is maradtunk a kímélősnek mondható, hús és zöldség vonalon, még lesz belőle néhány, ami már megvolt, csak a leírással maradtam le. Remélem, van, akinek jól jönnek ezek az ötletek is...
Utolsó kommentek