Újabb kenyérre kenős készült a maradékból.
Többek között ezért is jó májat sütni, mert ha a félkilós fagyasztott csirkemájat használom, akkor egészen biztos, hogy azt ketten nem esszük meg egy ebédre. Van olyan elkészítési mód, ahogy még másnap, megmelegítve is meg lehet enni, de a sima sült máj nem szereti a melegítést, attól a széle kiszáradna, és úgy már nem nagyon jó.
És maradt valamennyi spárga is, amennyi semmiképpen nem lett volna elég még egy alkalomra.
A maradék májat – mivel igazán jó puha volt – egyszerűen villával összetörtem. Azt akartam, hogy nem pempős, hanem kicsikét darabos legyen. Két keményre főzött tojást apró kockákra vágtam, hozzákevertem (úgy vágtam kicsire a tojást, hogy egy drótos szeletelővel, óvatosan megfordítva három irányban). Tettem még bele kb. két teáskanál libazsírt, hogy könnyebben kenhető legyen. Megsóztam, egy kevés mustárt is adtam hozzá. Végül a spárgát kevertem bele, amelyet szintén pici darabokra vágtam.
És ezzel elkészült egy nagyon jóízű májkrém, ill. -pástétom. Ebből is látható, hogy elég akár csak egy-két összetevőt megváltoztatni, beletenni, máris új változat, új íz alakul.
Gondoltam rá, hogy töltött tojást csinálok belőle, mert ahhoz is ilyen hasonló, kicsit darabosat szoktam keverni, de végül maradt a kenyérre kenős felhasználás. Abban a formában majd megcsinálom, ha valamilyen alkalomra többen leszünk, úgy érdekesebb. Így meg kiadósabb.
Utolsó kommentek