Az alapanyagok a hús kivételével ugyanazok, mint a padlizsános lecsónál, és mégis egészen más az íze és az állaga is. A különbség oka, hogy ez nem főzve, hanem sütve van, méghozzá minden külön. Ezzel el is mondtam a receptet.
Volt hozzá 30 dkg hús pulykacombból, 2 padlizsán, két fej hagyma, két zöldpaprika, két paradicsom, két gerezd fokhagyma.
Mindent kockára vágtam. Először a húst kezdtem sütni, pirítani egy lábosban, később sóztam, mivel még nem volt elég puha, kis időre lefedve pároltam. (Ugyanez csirkemellből még gyorsabb, annak elég a pirítás.)
Közben egy serpenyőben halványbarnásra sütöttem a hagymát, az utolsó percben hozzátéve a fokhagymát is. Kiszedtem, a már kész húshoz tettem. Ezután a paprikát sütöttem, szintén addig, amíg egy kis színt kapott – és csodás illata lett, én ezt nagyon szeretem. Ezután a padlizsánt, egyszerre csak annyit tettem a serpenyőbe, hogy egy rétegben elférjen. Mivel mindegyiket csak nagyon kevés olajon sütöttem, egy kicsit leragadt, ezért a két adag padlizsán között került sorra az egyik paradicsom, ez felszedte az odaragadt réteget a finom ízzel együtt. Ezután újra padlizsán, végül újra paradicsom. Miután sorban mindez már a húsos lábosban volt, összekevertem, átforgattam, és kész is volt.
Ezt az adagot én kettőnknek két napra szántam, ezért köret is készült hozzá, egyszerű párolt rizs.
Második nap pedig összekevertem a rizst a húsos raguval, valami olyasmi lett belőle, amit padlizsános rizses húsnak neveztem el, és érdekes, de annak ellenére, hogy ugyanaz volt, mégis kicsit más íze lett így.
Utolsó kommentek