Ez a nagyon gyorsan elkészülő finomság – persze annak, aki szereti az ilyesmit – a kovászos, illetve sós-vizes uborka alternatívájaként szerepelhet.

Én most próbaként csak egészen kis adagot csináltam belőle, ez is az egyik előnye, hogy kevéssel is érdemes kísérletezni, hiszen gyakorlatilag nincs vele munka.

Negyed kiló kovászolni való uborkát ugyanúgy készítettem elő, mint a kovászoshoz: (kefével) megmostam, szárazra töröltem, a végeit levágtam, és az ellentétes végein egymásra merőlegesen kb. háromnegyedéig bevágtam. Egy ép „nejlon”zacskóba tettem. Rátépkedtem egy kis csokor kapor felét, beleszórtam három kisebb gerezd felaprított fokhagymát, egy púpos mokkáskanál sót. Jó alaposan összeráztam, aztán kisimogattam a levegőt a zacskóból, és lezártam – én a vele árult kis dróttal, de összekötni is lehet. A biztonság kedvéért még egy második zacskót is ráhúztam, jó szorosan.

Betettem a hűtőszekrénybe. 6–8 óra múlva már ehető. Kóstolás után áttettem egy lezárható dobozba a könnyebb kezelhetőség kedvéért. Az íze hasonlít a kovászos uborkáéra, de szép élénk zöld színe van, és friss, kicsit puha, vagyis inkább  hajlékony, de ropogós.

Az orosz konyhában nagyon kedvelt, gyakorlatilag minden orosz nyelvű kajás honlapon vagy blogban megtalálható. Van, aki egészen egyben hagyja, csak a végeit vágja le, van, aki négybe vágja az uborkát – úgy még hamarabb elkészül. Biztosan jó vodkához is, ezt nem próbáltam ki :)