A rizses húshoz készült pörköltből elcsentem néhány kanálnyit, hogy megcsináljam ezt a már régen tervezett ételt. Igazából hortobágyi palacsinta néven ettem már ilyen fajtát is és rántottat is – ráadásul azt a Hortobágy közelében – nem tudom, hogy melyik az autentikus, mi ezt a fajtát nevezzük így.
Mindenképpen valamivel még bővíteni akartam, először gombára gondoltam, úgy már máskor is csináltam, de mivel bevásároltam nagyon szép, gyenge cukkiniből, most azt választottam.
A cukkinit apró darabokra vágtam, picike olajon megpirítottam, úgy kevertem a pörkölthöz. Ezután szűrőkanállal kivettem a húst, nem daráltam, hanem felvagdostam. A visszamaradt szaftot, amiben maradtak cukkinidarabkák is, összekevertem egy fél pohár tejföllel.
Palacsintát sütöttem a szokott módon; én soha nem teszek bele cukrot, ezért nem emelem ki, hogy sós palacsintát, mert akkor is sóval csinálom, ha végül édes tölteléket kap. És főleg tejjel keverem ki, csak egészen kevés szódavizet teszek bele, így puhább, rugalmasabb. Hat darabot terveztem ehhez az ebédhez, de persze olyan keveset nem tudok sütni, a maradék a fagyasztóba került.
A hatot megtöltöttem a húsos-cukkinis vagdalékkal úgy, hogy kétoldalt kicsit ráhajtottam, aztán tekertem föl. Jénai tálba fektettem őket, rákentem a sűrű tejfölös szaftot, és a sütőbe tettem.
Mivel ez a víkendházban készült, ahol helyhiány miatt nincs rendes sütő, hanem csak egy mikróval kombinált grilles, légkeveréses készülék, a teteje jól megpirult, de ez nem vált hátrányára.
Utolsó kommentek