Mit tehetek, megkívántam a túrót. Amikor annak idején a gyerekeimet vártam, nem használtam ki a lehetőséget, hogy kívánós legyek, ez nálam kimaradt. Mostanában viszont előfordul, hogy meglátok valamit a boltban, és terven felül, illetve terv nélkül megveszem. És csak egynapi gondolkodás kellett, hogy eldöntsem, az egyik kedvencem, ez a nagyon egyszerű édesség, a szirnyiki lesz belőle. Annak is a legkönnyebb változata, a sütőben sült.

Megírtam már a lepénykés formáját is meg a sütőset is, nem is egyfélét. De nem baj, mindig akadhat valaki, aki még nem ismeri, és amint nemrég az egyik blogon megírta már valaki (bocsánat, nem emlékszem, hogy ki), nem nagyon szoktak archívumot olvasni.

Fél kiló túrót próbáltam géppel simára keverni – a szitán átnyomkodás valahogy nem az esetem. Beletettem két egész tojást, két evőkanál porcukrot, egy vaníliás cukrot. Tovább kevertem, aztán két evőkanál búzadarát és egy citrom reszelt héját is hozzákevertem. Mivel egy kicsit száraznak találtam, ment még bele kb. két kanál tejföl is.

Közben 10 dkg aszalt vörös áfonyát citromlében megáztattam. Amikor a túrós massza már eléggé egynemű volt, kanállal belekevertem az áfonyát.

Tepsibe simítottam, 180 fokon 30–40 perc alatt aranysárgára sütöttem.

Leves után, melegen ettük – először. Aztán a maradékot már hidegen, úgy nyugodtan lehet akár túrótortának is tekinteni, más az állaga, mint frissen, melegen.