HTML

àlabeck

Csak főzök és elmesélem. Közben néha magamról is.

Ha írnál: beckzsu@gmail.com

Címkék

általános (20) avokádó (3) bab (7) befőzés (26) brokkoli (4) büféasztalra (117) cékla (4) csirke (90) csirkecomb (58) csirkemáj (22) csirkemell (124) csirkeszárny (3) cukkini (38) darálthús (56) dió (32) édes (65) egyéb (17) egytálétel (117) főzelékféle (45) fűszer (32) gomba (31) grúz (7) gyors (3) gyümölcsös (48) hajdina (5) hal (39) hidegkaja (53) káposzta (20) karfiol (24) kelbimbó (6) kézimunka (7) kímélős (26) köret (77) krumpli (79) leves (39) low carb (13) mák (5) maradék (39) marhahús (13) mártás (48) menüterv ötlet (3) mesélek (20) olajbogyó (11) orosz (28) padlizsán (43) paprika (4) paradicsom (3) pörkölt (25) pulykacomb (22) pulykamell (17) rágcsa (23) rakott (48) rántott (49) reggeli (10) sajt (8) saláta (84) sertéshús (53) spárga (23) szabad tűzön (13) személyes (119) tészta (43) töltött (19) túró (18) uborka (5) zöldség (162) Címkefelhő

Utolsó kommentek

Rakott kelkáposzta

2008.03.14. 08:17 BeckZsu

A mi családunk szereti a kelkáposztát. Főzeléknek, levesnek is, a rakottat meg különösen. Számomra meglepő, hogy sok ember nem is hajlandó megenni.

Bálint gazda ezt írja róla: Nem hálás feladat portrét rajzolni olyan növényről, amelyet kevéssé szeretünk, vagy legalábbis nem sokra értékelünk. A kelkáposzta – hiába is tagadnám és tiltakoznék ellene – ezen növények közé tartozik. Sietek azonban hozzátenni, hogy a kelkáposzta „össznépi” elutasítása egyáltalán nem indokolt magatartás, mert ebből a káposztaféléből is lehet korszerű, ízletes ételeket készíteni. Savoyából vagy annak környékéről származik, ezért a régebbi irodalmi források olaszkáposzta néven emlegetik. A kelkáposzta táplálkozási értékét a benne levő szénhidrátok, de még inkább az emészthető rostok, az ásványi sók, a viszonylag nagy mennyiségű B1- és B2-vitamin-, valamint vastartalma, íz- és zamatanyagai adják.

Ez itt most egy teljesen „hagyományos”, talán „magyaros” változat (mert lehet ám variálgatni is). Most nem akarok elmélkedni a „magyaros” fogalomról, mindössze annyit, hogy ez nálam nem jelent zsírban tocsogó, méregerős valamit.

A káposztát (kb. 1 kg) félbe, negyedbe, majd keresztben csíkokra vágtam, sós vízben puhára, de nem szétesősre főztem, leszűrtem.

Egy fej hagymát egy kanál olajon megpároltam, megszórtam pirospaprikával, beletettem 30 dkg darált húst, átforgattam, megsóztam, hozzátettem pár kanál eltett lecsót, puhára főztem (tehát pörköltet főztem darált húsból). Megfőztem egy kis pohárnyi rizst is, hozzákevertem a darált pörkölthöz. (Szokás külön rétegezni is, de szerintem így jobb ízű.)

Ehhez a mennyiséghez két pohár tejfölt összekevertem egy tojással, belekevertem egy kis sót, borsikafüvet, borsot, őrölt köményt, fokhagymaport.

Tepsit vékonyan kikentem – most éppen – csirkezsírral, amit egy előző kajából tettem félre. Ráterítettem a káposzta egy részét, arra a rizses húst, megint káposzta (kevesebb), hús, a többi káposztával befedtem. A rétegek közé is kentem egy pár kanál tejfölt, a többit a tetejére.

Sütőben sütöttem, amíg a tetején a tejföl megszilárdult (én úgy szeretem, ha kissé megpirul), ekkor kicsire vágott bacont dobáltam rá, és addig sütöttem, míg az is megsült.

Szólj hozzá!

Címkék: egytálétel rakott darálthús

A bejegyzés trackback címe:

https://beck.blog.hu/api/trackback/id/tr64380283

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása